A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Néprajz - Varga Gyula: Gróf Csáky Albert siteri uradalma 1836-ban

A siteri református templom félkörív záródású apszisa Ugyanakkor a földesúr 122 telkes jobbágyának összes telki állománya 30 4/8 telek, a communitásé 1 4/8 telek, mely összesen („posonyi mérő"-ről, „ember vágó"-ról és „kapás"-ról átszámítva) mintegy 1240 kishold földet tett ki. A jobbágyföldek művelési ágankénti megoszlása: 832 hold szántó, 324 hold 300 öl

2 kaszáló és legelő. Korábban irtás földjük is volt, de ezt pár évvel ezelőtt az uradalom pénzért vissza váltotta. Siter határában tehát a földesúr összesen mintegy 3700 hold földnek vette hasznát, melynek kb. egy harmadán „majorsági birtok"-ként maga gazdálkodott, egy harmadát pedig „úrbéres" jobbágyai művelték. 45 zsellér és 10 „lakó" család élt a faluban, de ezek nem rendelkeztek telek után járó föld appertinentiával. A siteri uradalom másik faluja Nagytótfalu (Sírbi), a Réz hegység nyúlványa alatt, hegyesvölgyes helyen fekszik. Már az 1332-1334. évi pápai tizedjegyzékekben szerepel. Lakóinak száma az első népszámláláskor 1055 fő, főleg görög keleti vallású románok.

3 (BOROVSZKY, 1901. 127.) Ekkor három szomszédos faluval (Fegyvernek, Szarkó, Kisalmás) körjegyzőséget alkot. A falunak kb. 1/3 részét egy Ravazdy nevű földesúr bírja, a többi a XIX. században már a Csákyak birtoka. 1836-ban itt az uradalom számottevő majorságot nem működtet, de a maga kezelésében tart 1080 hold 486 öl

2 erdőt, négy darab, összesen mintegy 45 holdat kitevő szántóföldet, és kb. 8 holdas szilvás kertet, melyet „terrágiumra" szokott kiadni itteni jobbágyainak. Emellett „a Ravazdi úr kúriája mellett" fenntart egy 4 posonyi mérő nagyságú kuriális telket, de ezen egyelőre senki nem lakik. A 481 kisholdat kitevő, 12 4/8 jobbágytelki állományt, s mellette még 800 hold irtásföldet 77 jobbágy és kisebb részben 22 házas zsellér használja. Négy ház nélküli „lakos"-nak természetesen nincs földje. 3 HBML. IV.B.404/a. 18 dob. 1871. 275