A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Néprajz - Varga Gyula: Gróf Csáky Albert siteri uradalma 1836-ban

Varga Gyula GRÓF CSÁKY ALBERT SITERI URADALMA 1836-BAN A népi gazdálkodással kapcsolatos néprajzi szemléletünk általában a jobbágyfelszabadítás utáni állapotokat tükrözi, amikor már élesebben elválasztható az önálló kisüzemi gazdálkodást folytató „paraszti" közösségek, és a majorsági üzemek kultúrája. A néprajzi kutatások zömmel az előbbi rétegek tárgyi és szellemi hagyományaira koncentrálódtak, s gyakran elfeledkeztünk arról, hogy ezek a hagyományok még a feudalizmus olyan korszakában formálódtak ki, amikor a paraszti és a földesúri gazdálkodás nem vált el olyan élesen, mint a későbbi 100 év során. Ezért bizonyára nem haszontalan, ha - megfelelő történeti néprajzi források segítségével - megkísérelünk egy rövid bepillantást a Bihar megyei Hegyköz néhány falujának a jobbágyfelszabadítás előtti életébe. A következőkben ebből a célból Csáky Antal Brúnó siteri uradalmának egy 1836-ban készült urbáriumát tekintjük át.

1 A Csáky család a XIV. század óta folyamatosan gyarapította Bihar vármegyei birtokait, (PAPP, 1998. 191-214) így a XIX. század második felében már 33 bihari faluban található a családnak kisebb-nagyobb majorsága. Ezek abban az időben: Árpád, Berekböszörmény, Biharfélegyháza, Borzik, Cséffa, Csökmő, Darvas, Déda, Dizsér, Erkeserű, Fegyvernek, Felsőábrány, Gálospetri, Gyapjú, Kisalmás, Kisjenő, Kisszántó, Kohány, Konyár, Körösszeg, Körösszegapáti, Luki, Magyarhomorog, Margitta, Mezősas, Nagytótfalu, Nyüved, Poklostelek, Sáránd, Siter, Szalárd, Szunyogd, Tóti. (BOROVSZKY, 1901. A dőlt betűs faluk ma Romániában találhatók.) A siteri uradalom négy falura terjed ki. (PAPP, 1998/B 175. skk.) A birtok központja Siter (§i§terea), mely a szalárdi járásban, a Bihar megyei Réz hegység nyúlványai alatt „szép kilátású dombon áll", Árpád-kori magyar település, zömében református magyar népességgel. (1. sz. térkép.) Lakóinak száma az első népszámláláskor 1012 fő.

2 A Csáky családon kívül a XIX. században birtoka volt itt még a Korniss, a Vay családoknak, és Róheim Náthánnak is. A falu legmagasabb dombjának tetején álló, XII—XIII. századi eredetű templomában (1-2. sz. kép). Römer Flóris középkori falfestményekre bukkant, s ezt nagy részletességgel leírta. (BOROVSZKY, 1901. 143; SZ. MÁTHÉ, 1975. 329-337) Siterben 1836-ban gr. Csáky Antal Brúnó mintegy 2460 kishold (1100 öl

2

) majorságot is tart. A majorság művelési ágankénti megoszlása: 600 hold szántóföld, 141,5 hold kaszáló, 36 hold 400 öl

2 szőlő, 45 hold kert és 1637 hold erdő. „Jó bortermő szőlőhegyek"-ről ad tájékoztatást a Mária Terézia-féle 9 kérdőpontra adott válasz is. (BÁRSONY, 1985. 7-14) Ezt a faluban ma is látható régi pince maradványok is igazolják. (3-5. kép) 1 HBML. IV.A.l/b.525. A siteri uradalom öszveírása, 1836. dec. 8. 2 HBML. IV. B.404/a. 18. doboz. 1871. 273