A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Néprajz - Ujváry Zoltán: Rózsa Sándor perei

A kir. del. törvényszék tanácskozásra vonult vissza, s ezalatt a tárgyaló teremben maradt Rózsa Sándor a most letárgyalt bűnesetről a hallgatósághoz kedélyesen beszélni akart, azonban a kir. ügyész elhalgattatta. Néhány perez múlva a visszatérő törvényszék ítéletét kihirdeté az elnök, miszerint Csányi András a rablógyilkosságra fölbujtás vádja alól bizonyítékok elégtelenségéből, Rózsa Sándor pedig a bűnpártolás s bünpalástolás vádja alul egyszerűen fölmentetik, - azonban Csányi András az általa elkövetett bűntettes elősegélése - és Rózsa Sándorrali czimboráskodás bűntényéért, befogatásától számítandó 8 évi súlyos börtönre ítéltetik. Mely határozat ellen mind a kir. ügyész, mind a Csányi András védője fóllebbezésöket jelentették be. Szeged, decz. 23. A mai tárgyalás annyira érdekelte a közönséget, hogy 21-én délután már egyetlen ülőhely-jegy sem volt kapható, s az állóhelyek is nagyon korán annyira zsúfolva voltak, hogy az elnök elvégre is kénytelen volt a terem ajtajához katonát rendelni, hogy több embert, mivel már teljes lehetetlen többnek beférnie, ne bocsássanak be. Az ülő-padokat egészen diszes hölgykoszorú foglalá el, s ott, hol a törvényszék, kir. ügyész, védő ügyvédek s hírlaptudósítók zöld asztalai voltak, szintén számos hallgatóknak kellett helyet adni. Az ülés 9 órakor kezdetét vette, s az első ügy vádlottai padjukra vezettettek. A delegált kir. törvényszék következőleg volt alakítva. Elnök: Bodroghy István. Bírák: Kovács Zsigmond, Újhelyi Károly. Jegyző: Seidel Lajos. Királyi ügyész: dr. Illés Károly. Védők: Eördögh, Benke, Szűcs, Nyilassy, Nóvák, Zombory, Toronyi ügyvédek. Rablás és rablógyilkoság. Az 1855-dik évi őszön Rózsa Sándor a Ballangó Pataki Mihály és Ambrus Mihály társaságában, a legutóbb nevezettnek vezetése alatt fegyveres kezekkel s lóháton a végett indultak meg, hogy lovakat szerezzenek, ha lopva nem lehet, rablás útján. Mikor a kiszombori erdő mellékére értek, ott egy, lovakat legeltető férfiúval jöttek össze, ki állítólag egy pipa dohányt kért, s e közben Ballangó Pataki Mihály lova kantárszárát megfogta, mire ez az említett embert pisztolyával lelőtte. Rózsa Sándor körülményes előadása, tekintve az ifjú Lovászi Istvánon végrehajtott gyilkosság körülményeit, kétségen felül helyezi, hogy a lelőtt ember, kit Rózsa Sándor „csanádi jáger" néven nevez, ifjú Lovászi István volt. Miután Rózsa Sándor azon meseszerű előadása, hogy ő a gyilkosság végrehajtása alatt társaitól elmaradva, s azután azok által végképen el is hagyva lett volna, hitelt nem érdemel; s miután az igazságot minden valószínűség szerint azon okadatolható feltevés látszik tartalmazni, hogy Rózsa Sándor a gyilkosság végrehajtásánál szintén jelen volt; ezeknél fogva az ifjú Lovászi Istvánon végrehajtott gyilkosságban Rózsa Sándor mint bűnsegéd jogszerűen vádolható. A gyilkosság végrehajtása után Rózsa Sándor és társai előbb Szajánba Kis Péterhez, azután a bocsári pusztára Horváth Istvánhoz mentek, honnan Veszelka Józsefet, äz akkor is futóban levő betyárt magukhoz véve, a tervezett rablást végrehajtandók, megindultak. Ambrus Mihály vezetése alatt a bocsári földön egy istállóra törtek, s az ott levő 5-6 német embert megjelenésök által moczezanásra is bátortalanokká téve, 8 lovat erőszakkal elhajtottak, a lovakat aztán Láda János farkasházi pásztorhoz hajtották, akinél azokra vevőkül Pál Sámuel és Petrecz János, Rózsa Sándor szerint Bazsa Mihály jelentkezett; Pál Sámuel a maga részére vásárolt két lovast állítólag Szépe Józsefnek adta tovább. Ambrus Mihály tagadja, hogy ö akár a gyilkosságnál, akár a rablásnál jelen lett volna, sőt tagadja azt is, hogy akár Rózsa Sándort, akár Ballangó Pataki Mihályt vagy Láda Jánost ismerte volna avagy ösmerné. Az őt igen jól ismerő Rózsa Sándor és Láda János ismerésének tagadása azonban, valamint a Rózsa és Láda határozott vallomása, s jelenleg is több bűntett miatt vizsgálat alatt állása törvényszerűen indokolják, hogy nevezett Ambrus Mihály a tárgyalt gyilkosságban bűnsegédként és a rablásban közvetlen tettesként szerepelt. Horváth István beismeri, hogy Rózsa Sándor és társai nála mint ismert rablók több ízben megfordultak; Rózsa Sándor vallomásából továbbá kitűnik, hogy a rablásra is tőle indultak el, sőt Veszelka Józsefet az akkor 264