A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)
Néprajz - P. Szalay Emőke: Egy alig ismert fazekasközpont – a váradi kerámia
sik belsejét teljesen beborítja a közepéről kiinduló zöld spirálvonal. Megegyezik az első kettővel egy magángyűjteményben lévő tál. 17 Pillanatnyilag ide sorolunk egy tányért, amelynek egész felületét zöld, sárga, kevés barna színnel fröcskölt díszítés borítja. 18 A következő edénycsoportot kisebb-nagyobb méretű tálak alkotják, amelyek azonban formailag eltérnek az előbb ismertetettektől, ugyanis ezek viszonylag széles karimájúak, amelytől törésvonallal válik el az öbölrész, némiképp emlékeztetnek a habánok által kedvelt és használt széles karimájú formához. A fehér engobon élénksárga, zöld és mangánbarna színek az uralkodók, bár megjelenik mellettük a kék is, de alárendelt szerepben. Az általunk jelenleg ismert tálsorozat olyan egyöntetűséget mutat, hogy feltételezzük, egy mester munkája mindegyik. Jellegzetességük, hogy a perem szélén kettős vonalak között hullámvonal kígyózik. Másik sajátosság, hogy az öbölben a teljes átmérőnél kisebb kettős vonal fogja keretbe a díszítményt. A peremet negyedeli a két körcikk közül kiemelkedő stilizált levél, közöttük egymáson áthúzott két-két vonal illetve három petty. Az öböl díszítménye mutat inkább habános jelleget, a rövid száron két gránátalma, felette két oldalra nyíló naturalisztikusan ábrázolt rózsa, amely a fajanszok díszítményére hasonlít, felettük palmetta és hosszúkás levél. A díszítményt vékony mangánbarna vonalak keretezik, amely az egyes elemeken jóval túl ér. Ebben a csoportban egy tálkán madár jelenik meg, de ennek is a többi díszítőeleme teljesen megegyezik a felsoroltakkal. E csoport tagjai közül öt a Déri Múzeum anyaga, egyetlen adományozó adta 1926-ban, egy a Néprajzi Múzeumé, közölte Kresz Mária, míg az utolsót Lívia Fulga közölte. (10. képf Három tálnak kissé eltérő a díszítése. Bár a forma, az öböl keretbe foglalt díszítménye igen hasonló az előbbiekhez, a peremen már jóval szélesebb a díszített sáv, amelyet az öböl felé kék vonal határol. A peremdíszítményben az előbb bemutatott szilkék váltakozó zöld-sárga barna rozmaringlevele és elhúzott barna csíkok láthatók. Kettő közülük hasonlóan Székely Ferenc ajándéka a Déri Múzeumban, míg a harmadik a torockói helytörténeti gyűjteményben található. 20 Még két tálról kell megemlékezni. Közülük különösen az egyik kiemelkedő jelentőségű, hiszen ez az, amelyen a NEMES NAGY VÁRAD 1819 feliratot és Várad látképét láthatjuk. Ez az edény az, amelynek alapján Kresz Mária a váradi fazekasságra felfigyelt. Az eddig bemutatott jellegzetességek közül a perem csíkok közé zárt hullámvonala és a köríves díszítmény tart kapcsolatot az előbb bemutatott csoporttal. Ez utóbbi viszont annyiban tér el a többi hasonló díszítőmotívumától, hogy a két halom közül nem levelek emelkednek ki, hanem újabb három ív, bár belsejükben ágszerűen kifestettek. A tál díszítménye teljesen egyedülálló, itt nem elsősorban a városképi ábrázolásra gondolunk, hanem a felette csüngő levélfüzérekre és koszorúra, benne a címerrel, ami a klasszicizmus erős hatását mutatja. (KRESZ MÁRIA 1991. 260. kép) 16 Emődi János gyűjteménye. Az említett spirálvonalas díszítés Fogaras várában egy XVIII. századból származó tál díszítésében jelenik meg. Ligia FULGA 1997-1998. 37. Ebben az esetben természetesen csupán a minta korára utalunk. Másrészt éppen a Koronából közöl EMŐDI János egy kis füles fajansz tálkát, amelynek koncentrikus kördíszítés borítja a közepét. 1998. XXXIX. tábla 4. tárgy. 17 Dukrét Géza gyűjteménye 18 Emődi János gyűjteménye 19 Déri Múzeum Itsz. V. 1921. 51. a., V. 1921. 52., V. 1921. 55. a madaras V. 1921. 54. DGY. 1621., KRESZ Mária 1991. 258. kép, Ligia FULGA 1997-1998. 20. kép 20 Déri Múzeum ltsz. V. 1921. 54., V. 1921. 55. A torockói múzeum leltári száma 714. Ezúton is köszönöm Emődi Jánosnak, hogy felhívta rá figyelmemet, és a fényképet rendelkezésemre bocsátotta. 232
