A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Történelem - Bényei Miklós: A debreceni Kossuth-kultusz kezdetei 1849–1861

rontsa az apetitusomat. Mondja kend inkább, hogy éltesse a jó Isten sokáig, és hozza vissza hozzánk mentül előbb friss egésségben. - Tiszta szívemből óhajtom kedves komám."

109 Kételkedtek az itáliai bankónyomás igazában

110

, ugyanakkor bizakodtak Kossuth és Napóleon herceg újbóli tárgyalásainak sikerében.

111 Feltehetően ezekben a nyári hetekben született Mészáros Károly verses poémája a szabadságharc egykori vezéréről. Lapjában július 7-én ígérte először: „A féléves előfizetők Kossuth Lajos búcsúját kedvezményül fogják tőlem kapni." Ezt megismételte a július 14-i, a július 21-i, az augusztus 3-i és az augusztus 10-i számban.

112 Július 28-án, majd augusztus 3-án arra hívta fel a figyelmet, hogy a mü „a jövő héten szinte napvilágot látand."

113 Augusztus 10-én már a megjelent munkái között hirdette a ílizetet, tíz krajcáros áron

114

, tehát augusztus első napjaiban jelenhetett meg. A következő, helytelenül datált számban már azzal dicsekedett: „Ez utóbbi művecskémet, mely 5 nap alatt négyezer példányban második kiadást ért, ajánlom a vidéki könyvárusok és néptanítók figyelmébe."

115 A városi nyomda művezetőjének jelentései megerősítik állítását: a városi közgyűlés augusztus 16-án kétezer és szeptember 2-án újabb kétezer példány nyomtatását hagyta jóvá - utólagosan.

116 A szerző-kiadó egyébként még szeptember végén is hirdette a füzetet.

117 Október közepén pedig arról tájékoztatta olvasóit, hogy azt valahol „nyomda és szerző megnevezése nélkül szemtelenül s büntetésre méltólag" utánnyomták; egyúttal megtiltotta annak árusítását.

118 Mészáros Károly poémája Kossuth Lajos búcsúja a magyar néphez címmel látott napvilágot, címoldalán a koronás és babérágakkal körbeölelt magyar címerrel. A ponyvaalakú könyvecske huszonkét oldalra terjedt; mottója Petőfi Sándor (1823-1849) Nemzeti dal-ának híres refrénjéből két, kissé elferdített sor: „A magyarok istenére esküszünk, / ...rabok többé nem leszünk!" (MÉSZÁROS 1861, 2) "

9 A költemény azt a szituációt eleveníti fel, amikor Kossuth 1849 nyarán elmenekült az országból: „Isten hozzád hazám! / Magyarok hazája! / Kárpátok magas bérce / S alföld szép rónája! / Vesztett paradicsom, / Eltiprott szegény hon! / Fogadd búcsú szavam / Véghatáraidon." (MÉSZÁROS 1861, 3) A sok-sok közhelyes szólamot, kifejezést („véres harcok", „sötét gyász", „vérpatak", „rengő bölcső" stb.) használó költő elsiratja az elesett harcosokat, szomorúan emlegeti a bujdosásra kényszerült bátor vitézeket, árulásnak minősíti a nemzet bukását. Túlzó jelzőkkel festi a fegyverletételt követő állapotokat, de mélyről fakadó sorokban énekli meg a magyarok akkori fájdalmát: „Elnyomott szép hazám! / Szeretett nemzetem! / Ezért küzdtél-e te / Már ezer éveken? / Hogy ősi fészkedből / A károgó varjak / Mint szelíd galambot / Széjjel zavarjanak? / S az igaz magyarnak / Saját hazájában / Szíve szakadjon meg / Vérző bánatában? / Vagy 109 Discursus az európai hírű szószátyárok között. Repülő Lap. Dongó, 1861. 20. sz. 158. p. - További közlemények: uo. 20. sz. 153. p.; Debreczeni Közlöny, 1861. május 29. 395. p.; A Nép Barátja, 1861. 13. röpív. 2. p. 110 Például: Repülő Lap. Dongó, 1861. 22. sz. 170. p. 111 Csepütelegráf. Repülő Lap. Dongó, 1861. 19. sz. 151. p. 112 Repülő Lap. Dongó, 1861. 25. sz. júl. 7. 200. p., 26. sz. júl. 14. 208. p., 27. sz. júl. 21. 216. p., 29. sz. aug. 3.232. p., 30. sz. aug. 10. 240. p. 113 Repülő Lap. Dongó, 1861. 28. sz. júl. 28. 224. p., 29. sz. aug. 3. 231. p. 114 Repülő Lap. Dongó, 1861. 30. sz. aug. 10. 240. p. 115 Repülő Lap. Dongó, 1861. 31. sz. aug. 10.[17.] 248. p. - Hasonlóan: 32. sz. aug. 17.[24.] 256. p., Dongó, 1861. 33. sz. 264.p., 35. sz. szept. 280. p. 116 HBMLIV.B. 1109/a. 17.k. 5140., 5406. pont 117 Dongó, 1861. 34. sz. szept. 272. p. 118 Tiltakozás. Repülő Lap. Dongó, 1861. 40. sz. okt. 20. 320. p. - A dokumentum kelte: október 15. 119 A versben a „többé" szó nem szerepel, helyén a „tovább" áll. 168