A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Történelem - Bényei Miklós: A debreceni Kossuth-kultusz kezdetei 1849–1861

szánt) fejléc alatti kettős képe, amelynek aláírása: „Mártius hónapban kezdődik a tavasz, midőn a Kosutia a Naphoz van közel." Az aláhúzott kifejezés szójáték, a csillagképet jelölő Kos és az útja szavak összevonása, s így a Nap felfogható az uralkodó jelképeként is.

82 A Telegdi Kovács Lajos által kiadott röpív harmadik példánya célzatosan ismertette az angol Duncombe alsóházi beszédét is, amelyben elismerte ugyan Magyarország jogát a függetlenségre, de óva intette Kossuthot és társait az elhamarkodott felkeléstől.

83 Más lapok harciasabbak, az olasz vörösingesek és a külföldön toborzott magyar légió együttes fellépésében bizakodtak, folyamatosan tájékoztatták olvasóikat Kossuth és Garibaldi tárgyalásairól.

84 E várakozás jellemző népi megnyilvánulása A Nép Barátja egyik versének részlete: „Kossuth, Klapka, Garibaldi őneki / Egész világ legderekabb hősei... / Jobb is volna már galambom, ha akár / Jönne el mind... hadd örülne a magyar."

85 Alighanem hasonló remény táplálta Mészáros Károly szavait, aki a Dongó hasábjain a fentebb említett „két tudákos kofa" párbeszédébe foglalta bele véleményét: „Jónapot komámasszony! (Adjon Isten komámasszonynak is, - ugyan édes lelkem mondjon már valami jó újságot, ott van e már Kossuth Pesten?) Az Istenért! Mit gondol komámasszony? Hogy eresztenék most oda Kossuthot midőn országgyűlés akar lenni. (Éppen azért kellene ott lenni neki! Mert most ám ember kell a gátra!)"*

6 Március elejétől a debreceni újságok is rendszeresen beszámoltak a Kossuth Lajos elleni londoni bankjegy-perről. Az előzmények a történeti irodalomból jól ismertek: Kossuth a majdani fegyveres felkelés finanszírozására - mint magát továbbra is a magyar állam fejének tekintő kormányzó - mintegy harminc milliónyi papírpénzt nyomatott Londonban. Miután ezt felfedezték, Ferenc József császár kérésére és az osztrák diplomácia közbenjárására az angol bíróság polgári pert indított a magyar politikus és a nyomdász ellen. (Tömör összefoglalása: LUKÁCS-MÉREISPIRA 1952, 192) A Nép Barátja már első, 1861. március 7-én megjelent számában részletesen ismertette a tényállást.

87 A Doromb és a Dongó március közepén a bankjegyek feliratát is idézte: „E papírpénz elfogadtatik Magyarország minden közpénztárában egy ezüst forintért, három húszast számítva egy forintra, és teljes névértékét biztosítja az állam a nép nevében. Kossuth Lajos."

88 A csípős tollú Mészáros Károly egyébként egy élcet is megengedett magának, amikor az újfajta Kossuth-bankókról írt: a milánói és a torinói bankok beváltják, a hazai magyarok viszont nem sokba nézték; a Dongó névrokona, „Szúnyog Habakuk" a húsvéti bárány és az előfizetési díj, az egy pengő mellé küldött „egy vörös hasú bankót is a jövő három hónapi füzet dongóért; ha a Kossuth bankót elfogadnád, akkor ezen a vidéken nagyon sok prenumeránsod akadna."

89 Doromb, 1861. [2. sz.] 9. p. Hét országra szóló hírharang. London. Duncombe alsóházi tagnak beszédéből. Doromb, 1861. [3. sz.] 19.p. - Slingsby Thomas Duncombe (1791-1861) angol politikus, rokonszenvvel kísérte a magyar szabadságharcot és több ízben felszólalt a jogos ügyünk védelmében. Pl. A Nép Barátja, 1861. [1.] röpív. 2. p., [2.] röpív. 2. p., [3.] röpív. 2. p., [4.] röpív. 1-2. p.; Repülő Lap. Dongó, 1861. [12. sz.] 91. p.; Debreczeni Közlöny, 1861. március 13. 312. p., március 20. 319. p., március 23. 323. p., április 3. 335. p., április 10. 347. p. A két komámasszony. A Nép Barátja, 1861. [5.] röpív. 3. p. Újság két tudákos kofa szájából. Repülő Lap. Dongó, 1861. [10. sz.] 80. p. Mi jó hír van édes hazánkban? A Nép Barátja, 1861. [1.] röpív. 2. p. Legújabb hírmondó. Doromb, 1861. [2. sz.] 16. p.; Mi történt legközelebb? Repülő Lap. Dongó, 1861. [10. sz.] 74. p. Tisztelt vérrokonom Dongó! Repülő Lap. Dongó, 1861. [10. sz.] 85. p. 164