A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)
Történelem - Bényei Miklós: A debreceni Kossuth-kultusz kezdetei 1849–1861
nyomda művezetőjének kihallgatását tartotta szükségesnek. Telegdi január 24-én pontos jegyzéket készített; a felsorolt huszonhárom cím közül kettőben is előfordul Kossuth neve. 6 Ugyancsak írásba foglalt, január 28-án kelt nyilatkozatában pedig kifejtette: kiadványai egy részét elégette, a többit Drevenyák Ferenc császári biztos rendeletére még ősszel átadta az egyik tanácsnoknak, így a „historiásoknál", vagyis a vásári árusoknál lévő példányok még a korábban vettek maradványai. 7 A testület mindezt tudomásul vette és a főispán sem tért vissza rá. Éppen a forradalmi évforduló napján, 1850. március 15-én tárgyalt a tanács az 1848-49-ben Debrecenben megjelent időszaki lapok ismételt begyűjtéséről. Csáthy Károly (1810-1878) tanácsnokot és Dalmi Károly (1813-1888) főügyészt bízták meg, hogy a magánosoknál, a kaszinóban, a testületeknél és a vendégfogadókban foglalják le a fellelhető példányokat. 8 Bár április 9-én aláírt jelentésükben azt bizonygatták, hogy „minden kitelhető módokat megkísérlettünk", valójában alig találtak valamit, ezért a kívánt teljes sorozatok összeállítása sem sikerülhetett: „nagyobb részint azzal utasíttattunk el, hogy részint mint különben is megtartani nem szokott papírokat széttépték 's más szükségre felhasználták, részént hogy megégették; Magának a' Ns[Nemes] Városnak járt Közlöny sem tökéletes példány..." A nyomda és a két könyvkereskedő (a Telegdi- és a Csáthy-féle) pedig megismételte Telegdi Kovács Lajos fentebb említett érvét: a hírlapokat a többi forradalmi nyomtatvánnyal együtt már beszolgáltatták. 9 Minekutána házkutatást aligha tartottak és talán a két tisztségviselő buzgósága sem volt túl nagy, könnyen elképzelhető, hogy a még meglévő kiadványokat (köztük az újságokat) a debreceniek vagy eldugták, vagy éppen ekkortájt megsemmisítették. A forradalmi sajtótermékek elkobzására irányuló kísérletek tehát gyakorlatilag kudarcot vallottak. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy a Lipcséből Magyarországra érkezett „ingerlő röpiratok" - köztük az Ungarns gutes Recht aus Kossuths Memorien címmel jelzett 10 - helyi ellenőrzésére március 30-án a főispán már szigorúbb és gyorsabb fellépést követelt: az április 3-án kelt jelentés szerint a két könyvkereskedőt váratlanul lepték meg, a két vizsgáló bizottságba egyegy katonatisztet is be kellett vonni; mindkét helyen járt Kardhordó Ambrus (1804-1891) piarista rendfőnök, a katolikus gimnázium igazgatója, akit újból megbíztak a cenzori teendők ellátásával. Mindazonáltal „sem boltjukban, sem házuknál tiltott könyveket és a röpíveket nem találták; sőt említett könyvárus urak becsület szavukat is adták, hogy ily néműeket sehol nem rejtegetnek..."" Mivel akkor még a becsületszó kivételes értékkel bírt, biztosra vehető, hogy a könyvesboltokban a vizsgálat időpontjában tényleg nem volt a lipcsei kiadványokból. Nem zárható ki viszont az, hogy előtte mégiscsak eljutottak a városba... Könnyebb lehetett az útjuk azoknak a pesti könyveknek, amelyek a szabadságharc leverését követően a forradalmi eseményekről és azok kiemelkedő személyiségeiről a katonai cenzúra ellenére a bátor Heckenast Gusztávnál (1811-1878) napvilágot láthattak. Telegdi Kovács Lajos üzleti naplóiban olvasható, hogy nála vásárolták a Menekvés Debreczenbe n , A magyar forradalom 6 HBML IVB. 1109/f. Jelentések 1850. 61. sz.-itt: ajanuár21-i tanácsülési jegyzőkönyvi kivonat is. 7 HBML IV.B. 1109/f. Jelentések 1850. 103. sz., 152. sz. 8 HBML IV.B. 1109/a. 2. 631. pont 9 HBML IV.B. 1109/f. Jelentések 1850. 298. sz. - A Közlöny c. hivatalos lap 1848. június 8. és 1849. augusztus 11. között jelent meg; debreceni számai 1849. január 14-től június 4-ig láttak napvilágot. 10 A leiratban voltaképpen két füzetes kiadvány címe összevontan szerepel: az egyik Ungarns gutes Recht. Eine historische Denkschrift von einem Diplomaten. Heft 1-2. (London, 1849), a másik Aus Kossuths Memorien. Ins Deutsche übertragen vom Grafen S. (Grimma-Leipzig, 1850) címmel jelent meg. " HBML IV.B. 1 109/f. Jelentések 1850. 297. sz. - A házkutatás tényéről szól KOMORÓCZY 1965, 231. 12 Teljes címe: Menekvés Debreczenbe az 1849. év kezdetén. Történeti rajz (Pest, 1850); -r- betűjellel jelent meg, a kutatók szerint ez Gyurits Antal (1819- 1892) ügyvéd, író nevét rejti. 152
