A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)
Régészet, ókortudomány - Szabó Ádám: Megjegyzések a daciai tarománygyűlés történetéhez
szakból magát a tartománygyűlést provincia néven két felirat említi - a Kr.u. 161-162 évekből -, a főpap hivatalos címe pedig sacerdos provinciáé és/vagy sacerdos Daciae volt. A következő szakasz egy III század eleji egyelőre közelebbről nem adatolható időponttól, az Ara Augusti megépülte és felavatása után 171 a főpap sacerdos Arae Augusti titulusának a noster kiegészítés mellett a coronatus Daciarum III-al való bővítéséig tartott - amely címbővítés nem annyira a császárkultusszal, mint inkább a tartománygyűlés új nevével (concilium provinciarum Daciarum III) összefüggő 172 . Ez a fejlemény Severus Alexander korára tehető, a főpapok és a tartománygyűlés feliratainak keltezése szerint, vagyis mikor a tartománygyűlés concilium provinciarum Daciarum III néven hivatalosan - névszerint többtartományos jellegűvé vált, a főpapokat pedig sacerdos Arae Augusti nostri, coronatus Daciarum III-nak címezték, a székhely pedig metropolis rangra emelkedett. Ettől a Severus Alexander kori időponttól számíthatjuk a tartománygyűlés történetének harmadik szakaszát, amely valószínűleg a tartomány feladásáig tartott. Az itt leírt periodizáció nincs ellentétben a tartomány 173 és a Birodalom történetében általában megfigyelhető közismert eseménytörténeti időszakokkal és vonatkozó eszmetörténeti vonulatokkal. (A főpapok és a tartománygyűlés időrendjét ld. még a Függelék végén található táblázatban.) A fentiek alapján indokolatlannak tartom a főpapi címek egyidőben való felváltott használatának feltételezését. 174 Maximum a modern nyelvek tudományos szóhasználata szerinti megnevezés - tartományi főpap - moshat egybe három különböző jelentésében korszakfüggő ám jellegét tekintve mégis azonos főpapi címet - sacerdos provinciáé és sacerdos Arae Augusti és sacerdos Arae Augusti nostri, coronatus Daciarum III. A leírtak után is maradnak bőven kérdések, például az Ara Augusti felavatásának időpontja, a noster kifejezés pontos vonatkoztatása és időrendje, valamint esemény és eszmetörténeti összefüggésekbe helyezése, a coronatus főpapi cím jellegének pontos meghatározása, a metropolis jelentéstartalma Daciában stb. Egy kialakuló tudományos vita, amelyhez remélhetőleg újabb adatok járulnak majd a jelenben is végzett sarmizegetusai ásatások nyomán, 175 jobban megvilágíthatja az egykori dáciai tartománygyűlés és tartományi császárkultusz történetének további homályban levő pontjait. 171 Egy császárlátogatás lehetne ilyen időpont. Kr.u. 202-ben tudomásunk szerint Septimius Severus és Caracalla nem látogattak Daciába, ld. FITZ J. 1958, 156-173. Caracalla 214-es látogatásához - H. HALFMANN 1986, 223, 226 - adatok híján (ld. még a 141 jegyzetet) nem tudjuk kötni az Ara Augusti felavatását- ld. BODOR A. 1972; de az ő uralkodásának kora mindenképp szóba jön ez esemény szűkebb időbeli behatárolásához, sőt E. KORNEMANN az ő idejére keltezte a sacerdos Arae Aug(usti) főpapi cím feltüntet Id. E. KORNEMANN 1901, 115, 130. 172 Bár a coronatus cím megjelentét inkább orientalizálódásnak tekintették, tekintik ld. pl. D. F1SHWICK 1978, 1251. Ugyanígy Sarmizegetusa nevében a Metropolis, illetve Apulum nevében a Chrysopolis névelemeket, ld. pl. H. WOLFF 1976, 123. Megjegyezendő, hogy ezen jelenségek az idő előrehaladtával Nyugatabbra is megfigyelhetőek vö. a Notitia Dignitatum galliai metropolisaival - Notitia Galliarum 263 - 274. 173 Ld. a 3. pontot, továbbá BRANDIS, RE IV, 1948; M. MACREA 1966; C. DAICOVICIU 1966; TÓTH E. 1986; - a provinciára vonatkozó bőséges irodalom bevonásával, továbbá VÉKONY G. 1989 további irodalommal, legújabban R. ARDEVAN 1998 stb. 174 Korábban felvetődött a különböző főpapi címek használatának okán, hogy külön-külön létezett egymással egyidőben a tartomány vallási életét koordináló főpap - sacerdos provinciáé - és a tartományi császárkultusz főpapja - sacerdos Arae Augusti v. flamen Augusti. A vita tulajdonképpen érdemi lezárás nélkül halkult el. Ld. pl. E. BEURL1ER 1891, 122; J. DEINÍNGER már nem veszteget rá szót ld. 1965, 148-154. 175 Az Ara Augusti körülbelüli helye már egy ideje ismert, I. PISO - AI. DIACONESCU, 1985-1986,182-183. Itt is köszönöm dr. Fitz Jenő (Székesfehérvár), dr. Tóth Endre (MNM) és dr. Tóth István (JPTE) segítségét és tanácsait - 1999 év elején, Sz. Á. 138
