A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)
Régészet, ókortudomány - Szabó Ádám: Megjegyzések a daciai tarománygyűlés történetéhez
szárkultuszt és tartomány gyű lést Daciában Severus Alexander koránál . Ugyanígy D. Fishwick , aki J. Deininger-re hivatkozott. Legújabban R. Ardevan írt a dáciai tartománygyűlésről 1998-ban megjelent könyvében 27 . Alapvetően J. Deininger és D. Fishwick műveire támaszkodva, elfogadta a tartománygyűlés megalapításának Traianus-kori időpontját, amit írott bizonyítékok hiányában Daciában csak feltételezni lehet más tartományok példájára hivatkozva 28 . Ezzel értelemszerűen ő is elvetette C. Daicoviciu nézetét a concilium provinciáé létrehozásával kapcsolatban. Könyvének vonatkozó utolsó fejezetében nem foglalkozott a tartománygyűlés szervezetének fejlődésével, csupán a meglévő feliratos 29 és numizmatikai anyagot 30 vonultatta fel, mint az intézmény létét bizonyító adatokat. Elutasította a főpapi feliratok címek szerinti időrendi csoportosítását azzal az indokkal, hogy kronológiailag nem lehetséges 31 , ezzel pedig a tartománygyűlés és a főpapi hivatal egyes nyilvánvaló szervezeti változásainak nyomonkövethetőségét is elvetette 32 . Könyve a dáciai városi élet történetének, vonatkozó fejezete 33 pedig a dáciai tartományi császárkultuszról és tartománygyűlésről ismert adatoknak és eredményeknek mindezidáig a legrészletesebb összefoglalása. A tartománygyűlést és a főpapokat érintő időrendi és szervezési kérdésekkel kapcsolatban született az alábbi áttekintés. II. 1. A dáciai tartománygyűlésre vonatkozó feliratos emlékek száma nem túl magas. Három csoportba sorolhatóak, éspedig a tartományi főpapokat említő feliratok, pár fennmaradt felirat, amelyet a tartománygyűlés állíttatott és egy éremtípus, amelyet több mint egy évtizeden keresztül adtak ki 34 . A biztosan tartományi főpapok feliratai: A CIL, III, 7962 = ILS, 7130 = IDR, III/2, 353 (1) sarmizegetusai felirat, amelynek állíttatóját nem ismerjük a felirat sérülései miatt, egy sacerdotalis provinciáé volt. Felirata a II. század legvégétől, a III század legelejétől már keltezhető 35 . A CIL, III, 7688 (2) potaissai feliraton szereplő sacerdotalis Daciae feliratának állítása Kr.u. 218-at követő időre keltezhető 36 , de mivel kiszolgált főpapról van szó (sacerdotalis), mint sacerdos Daciae nyilván korábban töltötte be hivatalát. A CIL, III, 1209 = ILS, 7147 (5) apulumi felirat, amelyet P. Aelius Strenus sacerdos Arae Augusti állíttatott. Keltezését illetően Septimius Severus korától számítható, de Severus Alexan25 BALLÁ L. 1970, 25, ahol felsorolja az itt feljebb már említett feliratokat. Azon feliratok közül, amelyeken csak sacerdos provinciae/Daciae és sacerdos Arae Augusti címek szerepelnek, többről is lehetségesnek tartotta, hogy Severus Alexander előtt állíttattak, ezzel azt is bizonyítva, hogy már Kr.u. 222-t megelőzően létezett provinciális császárkultusz és tartománygyülés Daciában. 26 D. FISHWICK 1987, 302. 27 R. ARDEVAN 1998. 28 R. ARDEVAN 1998,335. 29 R. ARDEVAN 1998, 610-611. 30 R. ARDEVAN 1998, 336. 31 R. ARDEVAN 1998,338. 32 R. ARDEVAN 1998, 332. 33 R. ARDEVAN 1998, 328-341. 34 Az éremtípus esetében nem bizonyított, hogy coloniális veret lenne. A szakirodalomban is úgy szerepel, hogy a tartomány kapja az éremverési jogot - nem pedig valamelyik város - pl. TÓTH E. 1986, 94. Amennyiben a tartomány kapja, úgy csak a tartománygyűlés lehet a kiadó szerv - ld. még J. DEININGER 1965, 119. 35 BALLÁ L. 1970, 25 és uo. 68 jegyzet. Tibiscumot R. ARDEVAN Kr.u. 200-211 közötti alapításúnak tartja, így ezt a feliratot is erre az időre keltezi - Id. R. ARDEVAN 1998, 517. 36 BALLÁ L. 1970,25 a keltezéshez pedig uo. 67 jegyzet. 122
