A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Régészet, ókortudomány - Gesztelyi Tamás: Pannoniai gyűrűk egy debreceni magángyűjteményben

Gesztelyi Tamás PANNÓNIAI GYŰRŰK EGY DEBRECENI MAGÁNGYŰJTEMÉNYBEN Az itt bemutatott magángyűjtemény darabjai a Dunántúlról, többségében Fejér megyéből származnak. Ez a Debrecenbe került gyűjtemény nem nagy (10 db), mégis néhány egészen egyedi darab található közöttük, amiért mindenképp publikálásra érdemes.' Valamennyi gemma gyűrűbe van foglalva, ill. három esetben a véset a gyűrű saját anyagából kialakított lemezen található (Kat. 8-10). Kettő ezüstből (Kat. 1-2), nyolc bronzból készült. A vasgyűrűk hiánya talán azzal magyarázható, hogy azok a földfelszín közelében idővel szétporladtak. A gyűrűformák alapján a többségük Kr.u. 1-2. századi (Kat. 1-6, 8). A betétek közül három üvegből készült (Kat. 1, 3-4), kettő karneolból (Kat. 2, 5), egy barna jáspisból (Kat. 6), egy pedig meglepő módon terra sigillatából (Kat. 7). A formája alapján legkorábbinak tekinthető, szép kivitelezésű ezüstgyűrűbe szokatlan módon igénytelen megjelenésű, a légbuborékoktól teljesen rücskös felületű, ábrázolás nélküli zöld üveggemma van foglalva (Kat. 1). Hasonló esettel későcsászárkori gyűrűknél találkozunk,

2 így nagyon valószínűnek látszik, hogy egy 1. századból megőrzött ezüstgyűrünek a hiányzó betétjét egy 4. században készített üveggemmával pótolták. A másik, az előbbinél nem sokkal később készült ezüstgyűrűbe Fortunát ábrázoló karneol van foglalva (Kat. 2). Az alak kidolgozására jellemző a nagy gömbölyű fejforma, a csapott vállak, a karcsú, enyhén ívelő testforma, a rásimuló ruházat, melyen a függőleges redők csak a lábfejnél jelennek meg, míg a derékra csavart himatiónt két átlós vonal jelzi. Ehhez a kidolgozáshoz legközelebb az aquileiai gyűjtemény két darabja áll, melyek az „Officina delle Linee Grosse A" csoportjába vannak sorolva (vö. Aquileia Tav. XCIII/10—11). A műhely működését Sena Chiesa a Kr. u. 2/3. sz. fordulója körüli évtizedekre teszi (Aquileia 63). Jelen esetben viszont a gyűrű a formája alapján kb. egy évszázaddal korábbi, és úgy tűnik, hogy a gemma vele egyidős. Az újabb kutatási eredmények alapján tudjuk, hogy a gemmák felületes elkészítse nem érv a későbbre datálás mellett, mert már a császárkor elejétől találkozunk ezzel a jelenséggel.

3 Hasonló kidolgozású * Ez a munka a T 025192 ny. sz. OTKA támogatásával készült. Ezúton mondok köszönetet a magángyűjtemény tulajdonosának, hogy gyűjteményét publikálás céljából rendelkezésemre bocsátotta. A fotókat Seres Géza készítette. 1 FITZ J., A római kor Fejér megyében (Die Römerzeit im Komitat Fejér). Fejér megye története 1/4. Székesfehérvár 1970. OTTOMÁNYI K.-GABLER D., Római telepek Herceghalom és Páty határában (Römische Siedlungen in der Gemarkung von Herceghalom und Páty). Studia Comitatensia 17, 1985 (Szentendre) 185-271. 2 Vö. HENKEL 1913, 124 sk, Nr. 1351-55, 1362-64, Taf. LH. 3 M. MAASKANT-KLEIBRINK, The Velsen Gems. BABesch 55, 1980, 1-28. 105