A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)
Régészet, Ókortudomány - Dani János: A korabronzkori Nyírség-kultúra települései Polgár határában
zik. Ezt a nyersanyagot, tehát vagy távolsági kereskedelem vagy közvetett cserekereskedelem útján szerezhették be. KRONOLÓGIA, ÖSSZEFOGLALÁS Polgár-Király-érparton feltárt lelőhelyen (l.lh.) a Nyírség-kultúra objektumai mellett a Makókultúra egy gödre is feltárásra került 31 . A gödörből a Makó-kultúra kerámiaanyaga tisztán került felszínre; ugyanezt mondhatjuk el a Nyírség gödrök leletanyagával kapcsolatban is. Itt tehát a Tiszalúc-Sarkad ill. Tiszalúc-Dankadomb esetében tapasztalt horizontális strati gráfián ál (KALICZ 1981, 67-74)is közvetlenebb adatot nyertünk, hiszen itt ugyanazon lelőhelyen belül fordulnak elő a Makó- és a Nyírség-kultúra objektumai, anélkül, hogy leletanyagukban bármiféle keveredés lenne! Polgár-Nagy Kaszibán feltárt Makó gödör leletanyaga 32 gyakorlatilag ugyanezt a képet mutatja, vagyis nincs benne Nyírség kerámia, annak ellenére, hogy Polgár-Kengyel-köz (7.1h.) Nyírség települése nem messze található tőle (SZ.MÁTHÉ et al. 1997, 60). Ezek az újabb stratigráfiai megfigyelések is az először Kalicz N. által javasolt Makó-Nyírség kronológiai sorrendet (KALICZ 1981, 67-74) erősítik meg - a korábban már Bóna I. által felvázolt képet (BÓNA 1993b, FBII. térkép) Ugyanakkor ezt kiegészítve az Oszlár-Nyárfaszögön folytatott kutatások kétségbevonhatatlanul bizonyítják, hogy a Tisza jobb partjára szorított Makó népesség késői csoportjai éltek a Felső-Tisza-vidéket elfoglaló Nyírség-kultúra szomszédságában a kora bronzkor II. fázisában (KOÓS 1998, 7-30). A leletanyag elemzése kimutatta, hogy az edényformák közül a fazekak, a tárolóedények és a csészék B-C típusa a kora bronzkorban általánosan elterjedt formák közé sorolható. Az általában inkrusztációval kitöltött, bekarcolt geometrikus motívumokkal díszített füles korsók és bikónikus tálak, valamint hasonló formájú díszítetlen változataik és a miniatűr korsócskák viszont a Nyírség-kultúra jellegzetes formakincsébe sorolhatók. Ugyanide köthető a seprűzött felületű, tagolt peremű, fogóbütykös kis csésze is, bár ez eddig ismeretlen volt a kultúra eddig közölt leletanyagából. Bár a különféleképpen kidolgozott felületű (mélyen, szabálytalanul seprűzött vagy szabályosan, ritkán bekarcolt vagy pedig díszítetlen) kétfulü fazekakkal rokon formákat találunk más kora bronzkori kultúráknál is, azonban az itt közölt példányok a Nyírség-kultúra helyi típusainak tekinthetők. Az amforaszerü edényeket analógiáik alapján déli - késő Vuöedol - eredetű típusnak tarthatjuk (innen vehette át a Somogyvár-Vinkovci-kultúra is), ami aztán jellegzetes tagjává vált a kultúra edényművességének. A másik vélhetően déli eredetű edényformát az amforák képezik; ezt a típust a Vuéedolkultúra edényművességéből vehették át és terjesztették tovább a Nyírség mellett a késő Vuőedol alapokon kialakult Makó- és Somogyvár-Vinkovci-kultúrák. Valószínűleg a Somogyvár-Vinkovci-kultúra edényművességéből örökölhették a vele genetikus kapcsolatban álló Gyula-Rosiacsoport és Nagyrév-kultúra ill. a szomszédságában élő harangedény-kultúra csoportjai. A két szimmetrikusan elhelyezett szalagfüllel ellátott bögre két analógiája a Nagyrévkultúrából ismert, bár hasonlók a Makó-kultúra és Gyula-Rosia-csoport leletanyagában is felbukkantak. Ezt az edényformát talán a Makó-kultúrától vette át a Nyírség és a Nagyrév-kultúrával valamint a Gyula-Rosia-csoporttal való kapcsolatokra enged következtetni. 31 Ez a 213. obj.(220.str.), mintegy 16m-re ÉNy-ra a hozzá legközelebb lévő Nyírség gödörhöz (297. obj.). 32 Ez a 156. obj.(180.str.); sajnos az ásatás kényszerű befejezése miatt nem lett teljesen kibontva. 68
