A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Régészet, Ókortudomány - Dani János: A korabronzkori Nyírség-kultúra települései Polgár határában

PL: IV/7). Hasonló formájú egyfülü és fületlen edények ismeretek a Gyula-Rosia leletanyagából Gálosházáról/Gáláseni/ is (EMŐDI 1985, Fig.4.24-25). 9. Kis tálkák vagy csészék: A: ívelten csonka kúpos, egész felületén seprűzött testű; bevagdalt peremű; két szimmetrikusan elhelyezett benyomott végű fogóbütyökkel ellátott; a nyakon szimmetrikusan elhelyezett tagolt bütykökkel díszített típus: 12.t.:2. Ugyanilyen tálka került elő Tiszavasvári-Muszkadombon; egy durvított felületű, fogóbütyök nélküli példányát ismerjük Ujfehértóról és egy sima felületű, azonos típusú edény peremtöredékét Tiszadob-Szigetről (DANI 1997b, 31-32, 61.t.:2, 75.t.:l,2). Ebben a formában tehát úgy tűnik, hogy a Nyírség-kultúra eddig ismeretlen edénytípusáról beszélhetünk, bár erre a típusra emlékeztető fogóbütykös és egy formailag jobb analógiát képező díszítetlen kis tálkát közölt Szabó G. a Nagyrév-kultúra Dunaföldvár-Kálvárián lévő telijének alsó rétegéből (SZABÓ 1992, LXVI.1,2). Hasonló típusú tálka ismert Szigetszentmiklós-Üdülősor lelőhelyről a harangedény-kultúra leletanyagából is (ENDRŐDI 1992, 37.kép:l) B: Csonkakúpos aljú, ívelten kihajló peremű, díszítetlen tálka; a vállán erős törés van: 5.t.:l. Jó párhuzamai, de (néha több) kis szalagfüllel ellátott peremmel, ismertek a Nagyrévkultúrából: Dunaújváros-Táborállás, Százhalombatta, Bölcske-Szentandráspuszta, DunaföldvárKálvária, Sióagárd-Gencs (BÓNA 1963, P1.IX.4, P1.XVI.9, P1.XVII.18, P1.XVIII.5; SZABÓ 1992, LVIII.l; LXV.3; LXX.4,5; LXXIX.4) Kis tálkák ugyan vannak a Makóban: Domonyról (KALICZ 1968, Taf. V/10-11); a Hatvanban: pl.: Pilinyről, Hatvanból és Vác környékéről (KALICZ 1968, Taf. LXXXIX./9; XCII/15.; XCVIII./5.), az Ottományban: Szalacsról/Salacea/ (BADER 1978, Pl. XVI/18.) és a Nagyrévben is: pl.: Bölcskéről (BÓNA 1963, Pl.XVII/18.) de nem igazán hasonlítanak ezekre. Ez a típus szintén általános kora bronzkori formának tekinthető a fentiek alapján. C: ívelten kónikus aljú, kihajló peremű, a peremből induló kis füllel ellátott csésze: 3. t. 6. Analógiái megvannak a Nagyrév-kultúra leletanyagában: Bölcske-Szentandráspuszta, Dunaföldvár (BÓNA 1963, Pl.

XVII. 1,20) és hasonló forma ismert a harangedény-kultúra Szigetszentmiklós-Üdülősoron feltárt telepéről is (ENDRŐDI 1992, 28.kép:l, 61.kép: 10). D: ívelten kettőskónikus testű, kihajló peremű, a lekerekített vállon valószínűleg négy szimmetrikusan elhelyezett horizontális bütyökkel díszített csésze: 7.t.:10 Nem teljesen azonos, de hasonló edény a Nagyrév-kultúrában is elterjedt: Kulcs-Radicsa (BÓNA 1963, P1.XVI.4). 10. Miniatűr edénykék (korsócskák): A: Homorú aljú; domború hasú; kónikus nyakú; kihajtott peremű; vésett-inkrusztált díszű típus; az apró kis szalagfül a nyakat és a vállat köti össze: 1 .t.:l,2. B: Kónikus aljú; kónikus nyakú; kihajtott peremű; vésett-inkrusztált díszű, zömök forma: 13.t.:l. ; (valószínűleg letört a füle). Számos, ezekhez hasonló miniatűr korsócskát ismerünk a kultúra lelőhelyeiről díszített és díszítetlen változatban egyaránt (valamennyi szórvány: Konyár-Búzástó, Paszab, Paszab-Szőlőhomoka, Nyíregyháza, Tiszapalkonya-Erőmű, Felsődobsza (KALICZ 1968, Taf. XIII. 16,7; XIV./1-4;XXVII./8,9,12). 11. Orsókarika: Kettőskónikus, lekerekített szélű orsókarika töredéke: 8.L: 10 Hasonló formájú orsókarikákat ismerünk a harangedény-kultúra: Csepel-Hollandi út, Szigetszentmiklós-Üdülősor (KALICZ-SCHREIBER 1981, Abb.5:l; ENDRŐDI 1992, 17. kép: 10, 63