A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Művelődés- és irodalomtörténet - Várhelyi Ilona: A Hymnus, mint Kölcsey istenkép-fejlődésének fordulópontja

Várhelyi Ilona A HYMNUS MINT KÖLCSEY ISTENKÉP-FEJLŐDÉSÉNEK FORDULÓPONTJA Nemzeti himnuszunkat a magyar líra keresztény vonulatának tengelyébe, egyik kiemelkedő csúcsára szoktuk helyezni. Kölcsey költeménye kétségtelenül abba a szerves fejlődésbe illeszkedik, amely költészetünket a nemzeti és keresztény eszmék egymást erősítő szálaival beleszőtte az európai irodalomba és a magyar kultúrába. Ez a vers kultúránk és nemzeti érzelmeink fejlődésére, önazonosságunk tudatosítására óriási hatással volt és van. Mindez arra kötelez bennünket, hogy közelebbről is megvizsgáljuk Kölcsey egyéni szellemi életútját, mind a keresztény, mind a nemzeti tartalmak kibontakozása szempontjából. Ennek a sokszálú fejlődésnek egyetlen fonalán indulok el tanulmányomban. Amint az köztudomású, nemzeti himnuszunk költőjének, a felvilágosodás eszmei talajából táplálkozó reformkori politikusnak, a földjét becsülő magyar nemesnek, a szatmári főjegyzőnek és a pozsonyi országgyűlési követnek, az igazságot kereső jogásznak és az antik ideálokon nevelkedett filozofikus hajlamú embernek alapvető világértelmezése erkölcsi alapokra épült. Ennek legismertebb bizonysága, hogy öccsének özvegyét és árván maradt fiát, Kálmánt pártfogásába veszi, ezért egyéni ambícióit is feladja. Erkölcsi beállítódását mutatja országgyűlési részvétele éppen úgy, mint majd követi megbízásának felmondása. Beszédeiben a jogtalanságok ellen, a nemzet önállóságát szolgáló közügyek érdekében, a gyengék védelmében lép fel. De életének minden más szférájában is következetesen igyekszik kikristályosodott elvei szerint cselekedni. E kivételesen intenzív, és mai ítéleteink szerint is mértékadó erkölcsi szemléletének alapját véleményem szerint - Kölcsey Istenhez való viszonyában kell keresni. Ez a viszony azonban mint minden embernél - Kölcseynél is hosszú és ellentmondásos belső fejlődés eredménye. Istenképének fejlődését természetesen egyetlen rövid tanulmányban akkor sem lehetséges teljes mélységében bemutatni, ha a téma feldolgozásában gazdag szakirodalomra építhetek.

1 Kölcsey református családban született.

2 (A kiterjedt família lakhelyein

3 a helyi gyülekezetek mindmáig kegyelettel őrzik azokat az úrasztali edényeket, térítőket, amelyekhez bizonyíthatóan a Kölcsey-család mecenatúrája útján jutottak.) Kölcsey Ferenc a gyermekkori gyászait

4 minden bi1 VAJDA 1896. - SZAUDER 1968. -SZAUDER 1970. - T. ERDÉLYI 1974. - CSORBA 1982. - KULIN 1986. - TAKÁCS 1988. - HORVÁTH 1989. - CSORBA 1990. - NÉMETH G. 1991. - CSETRI 1991. DÁVIDHÁZI 1991. DÁVIDHÁZI 1996. 2 Születési helye a szilágysági (akkor Külső-Szolnok vármegyei) Sződemeter, anyai dédanyjának, Bideskúti Zsigmondnénak háza. (1790. augusztus 8.) 3 A család jelentősebb birtok-központjaiban, Álmosdon, Milotán, Kölesén és Szatmárcsekén néztem át a református egyház tulajdonában megmaradt kegytárgyakat és a rájuk vonatkozó írásos forrásokat. 4 Ötévesen apját, tizenegy évesen anyját és gondoskodó nagybátyját, közben még két kishúgát, majd első (gyermek) szerelmét vesztette el. 555