A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Művelődés- és irodalomtörténet - Lakner Lajos: Irodalmi kultusz, társadalom, múzeum

értelmezés szükséges feltétele, a kultusz viszont "elfedi a müveket" (Uo. 125.), akkor nem fedi egymást e két fogalom, pontosabban a kultusz a kánon túlburjánzásának tűnik. A kánon megmerevedik, a kultusz önálló életet kezd. Ez az állapot a kultusz intézményesedési szakaszának feleltethető meg. Az is igaz persze, hogy nem minden irodalmi kultusz tekinthető feltétlenül a kánon megmerevedése termékének. De a kultusz és a kánon kapcsolta ekkor is megfigyelhető. Szemléletes példája lehet ennek a magyar Shakespeare-kultusz egyik fejezete. Dávidházi Péter alaposan feltárta, hogyan illeszkedhetett be "a normákat egyébként nem igényélő Shakespeare-kultusz"-ba a múltszázadközepi kiengesztelődés normája, vagy milyen világnézeti-esztétikai normák ütköztek a Shakespeare-drámák stilizációja körüli vitákban és a bálványrombolás időszakának szóváltásaiban. (DÁVIDHÁZI 1989, 146-155., 179-190., 226-243.) Anélkül, hogy részletesen vagy kielégítően megválaszolnánk a kultusz és kánon kapcsolódásának kérdését, szükséges e vonatkozásban - a továbblépés érdekében - néhány megjegyzést tennünk. A számos rokon vonás közöl most a szempontunkból legfontosabbat emeljük ki. Ez pedig a kánon és kultusz szerepe az identitás megteremtésében és megőrzésében. Amit Alois Hahn mond a kánonról, ti. hogy a kanonizálás és az identitás korrelativ fogalmak (HAHN 1987, 33.), a kultuszra is igaz. Gondoljunk csak arra, amit az életvilág kapcsán korábban mondottunk, hogy a kultusz az életvilág horizontjának megerősítésével ad lehetőséget a közösség és az egyének identitásának elnyeréséhez. Ugyan nem zárja ki sem az alternatív életvilágok létét, sem a saját életvilág időlegességének tudatát, de a jelenségek és a jelentések hierarchiáját megteremtve egyrészt hol hallgatólagosan (az egész nemzetre érvényesnek tartja normáit), hol kimondva (mást nyíltan elutasít, kártékonynak nevez) érvénytelennek nyilvánítja azokat, másrészt zárójelbe teszi a történetiséget. E vonások részben abból következnek, hogy mind a kánon, mind pedig a kultusz miliőés szituáciőfelettinek tudja magát (ASSMANN 1987, 19.), részben pedig abból, hogy mind a két tudásközvetítő mód kizárólag a jelenből konstruálja meg a múltat, melyhez tárgyuk tartozik. A kanonikus ill. a kultikus érdek számára normáik és hőseik értéke, jelenősége és jelentése magától értetődő, sem időbeli, sem térbeli érvényessége nem szorul bizonyításra. Nemcsak a racionális ellenőrzésnek alá nem vethető érvelésmódjuk, hanem e természetes magátólértetődésük miatt sem lehet meggyőzni képviselőiket. E magátólértetődés csak egy módon, az azonosulással "látható be", akkor viszont nem megértésről, hanem csak a ricoeur-i értelemben vett közvetlen tudatról (RICOEUR 1987c, 209.) beszélhetünk, hisz hiányzik az önmegértést lehetővé tevő másság megtapasztalása. Ami pedig a történetiség kérdését illeti, a kanonikus és a kultikus érdeklődésben "a múltnak mint múltnak nincs helye" (ASSMANN 1987, 19.).

14 A tradíció, aminek örököseként lépnek fel, a jelen perspektívájából megrövidített. A kánon és a kultusz képviselői egy tradíció hatástörténete részesének tudják magukat, a hivatkozott műveket és íróikat pedig gadameri értelemben klasszikusoknak. Gadamer sok vitát kiváltott klasszikus-meghatározásáról van itt szó. Gadamer szerint "a 'klasszikus'-ban a történeti létnek egy általános jellemzője csúcsosodik ki: megőrzés az idő vasfoga ellenében." (GADAMER 1984, 206., vö.: GADAMER 1994.) Eszerint a klasszikus műveknek nem kell legyőzni az időbeli távolságot, közvetlen közlőerővel rendelkeznek. Gadamer-kritikájában Jauß kifejti, hogy az eminens szövegekre ugyanúgy igaz "kérdésválasz-új kérdés-új válasz" recepciós modell: "Ich glaube mich darum auf Gadamer gegen Gadamer berufen zu können, wenn ich seinem Prinzip der Applikation folge und literarische Hermeneutik als die Aufgabe begreife, das Spannungsverhältnis zwischen Autor, Leser und neuem Autor den Zeilenabstand im Hin und Her von Frage und Antwort, von ursprünglicher Antwort, aktualer Frage und Lösung aufarbeitet und Sinn immer wieder anders - und damit immer 14 Kiemelés az eredetiben. 530