A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Művelődés- és irodalomtörténet - Lakner Lajos: Irodalmi kultusz, társadalom, múzeum

IRODALMI KULTUSZ ÉS ÉLETVILÁG A továbblépéshez célszerűnek látszik beemelni az szociológia életvilágfogalmát.

5 Ennek oka, hogy az életvilágban zajlanak mindazok a folyamatok, amelyeknek - ahogy a fentiekben láthattuk - a kultuszelemzések kitüntetett szerepet tulajdonítanak. Nem mutatjuk be a különböző életvilágfogalmakat, hanem a Habermas által kidolgozottat - zárójelbe téve az életvilág rendszerrel szembeni emancipatorikus funkcióját, melyet Habermasnál és másoknál is kapott (HABERMAS 148215., Losoncz 1988, 10-16., 57.)

6- vesszük alapul. Még pedig azért, mert Habermasnak sikerült a különböző szociológiaelméletek életvilág-fogalmát oly módon ötvöznie, hogy egyrészt a mindennapi életen túli értelmi világok elemezésére is alkalmas legyen, másrészt az életvilág három szerkezeti összetevőjét (kultúra, társadalom, személyiség), össze lehessen kapcsolni. Ezek pedig a kultuszkutatások számára is nélkülözhetetlennek látszanak. Az első esetben arról van szó, hogy a mindennapi élet koncepciójának életvilág-fogalma a benne résztvevők narratív ábrázolásának a megértéséhez nyújt segítséget, a mindennapokban lejátszódó eseményeket érinti, de nem teszi lehetővé, hogy az életvilágot egészében ragadjuk. Ennek az az oka, hogy mindennapi életben az életvilág "kontextusnak látszik, amely - miközben lehatárolja a mindenkor adott helyzet relevanciatartományát - e helyzeten belül kivonja magát a tematizálás alól." Épp ezért az itt használt életvilág-fogalom nem ad lehetőséget arra, hogy magyarázatot találhassunk az életvilág újratermelődésére, dinamikájára, sem arra, hogy összekapcsoljuk a szociális világ rendszereivel és alrendszereivel. Márpedig - s ezzel már a második kérdésnél vagyunk - ha arra vagyunk kíváncsiak, a közösségek hogyan teremtik meg újra és újra identitásukat, hogyan alkalmazkodnak a társadalmitörténelmi változásokhoz, akkor olyan fogalomra van szükségünk, mely az életvilág egészét megragadhatóvá teszi. Ha tehát nemcsak azt szeretnénk tudni, hogyan használják fel az egyének az életvilág által rendelkezésre bocsátott tudáskészletet, hanem arra is, hogyan kap társadalmi jelentőséget és jelentést személyes identitásuk, akkor tovább kell lépnünk, és az életvilág hármas funkcióját együtt kell látnunk. Ötvözni kell tehát az életvilág három koncepcióját: a Husserlre és Schützre visszamenőt, mely a kulturális tudáskészletet állítja elemzése középpontjába, a Durkheimre visszamenőt, mely a társadalomintegráció szempontjából értelmezi, és a Meadre visszamenőt, melyben a szociálpszichológia adja az értelemzés keretét. Ha a hármat összekapcsoljuk - véli Habermas -, akkor előttünk áll az életvilág hármas szerkezete és lehetőségünk van ezek funkcionális összekapcsolására. Ennek alapján az életvilág egyrészt mint a kulturális újratermelés, a tudás áthagyományozódásának és megújításának eredete és terméke jelentkezik, másrészt mint a társadalmi integráció, a csoportok identitásának alapja, harmadrészt pedig mint a szocializáció tere, ahol is az egyéni élettörténetek és a közösségi életformák összehangolása zajlik. Ezek zavarai egyrészt értelmi kiüresedésként (Sinnverlust), másrészt anómiaként, az integráció gyöngülésként, harmadrészt pedig lelkibetegségekként (pszichopatológiák) jelentkezhetnek. Megjelenésük, ha különböző erővel is, de az életvilág újrakonstruálásnak szükségességére hívja fel a figyelmet. Fontosságukat az adja, hogy problematikussá, tehát láthatóvá teszik a résztvevők számára életviláguk egy szeletét. S noha nem tudnak rajta kívül helyezkedni, hisz ekkor is életvilágukon belül maradnak, de mégiscsak arra kényszerülnek, hogy reflektáljanak rá, módszereket 5 Az életvilág és az értelmi világ fogalma nem fedik egymást. Az előbbi a valóságról való hallgatólagos, állandó háttérként jelenlévő, nem reflektált, egészében sohasem aktivizálódó és nem uralható tudáskészlet, beleérve a fenntartását és a megújulását irányító mechanizmusokat is. Az utóbbi viszont intézményesen tagolt és uralt tudás. Vö. BERGER - LUCKMANN 1975 és DIETZ 1993. 6 Külön vizsgálatot érdemelne e tanulmányban kifejtetlenül szereplő kérdés: a kultusz hogyan járul hozzá az életvilág intézményesedéséhez és az alrendszerek uralma alá hajtásához. 524