A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)
Művészettörténet, Iparművészet - P. Szalay Emőke: Historizmus az úrasztali boroskelyheken
P. Szalay Emőke HISTORIZMUS AZ ÚRASZTALI BOROS KELYHEKEN Kárpátalja mai területén a Kárpátaljai Református Egyházkerület foglalja magába a hegyek lábánál félkörívben ülő református egyházközségeket. Ezek a falvak az egykori Bereg, Máramaros, Ugocsa és Ung megyéhez tartoztak. Mivel a Kárpát-medencében a református vallás a magyarsághoz kapcsolódik, ezek a falvak a mai napig magyar nemzetiségűek. 1995-ben a Magyar Református Egyház Gyűjteményi Tanácsának támogatásával kezdtük el a református gyülekezetek tárgyi anyagának felmérését. Munkánk eleinte csupán a muzeális értékű tárgyakra terjedt ki, csak később fordítottunk figyelmet a századforduló emlékanyagára is. Azért tartottuk fontosnak ezen időszak vizsgálatát, mivel a századforduló korszaka, a historizmus időszaka iparművészeti vonatkozásban eléggé feltáratlan. Különösen fontosnak véltük Kárpátalja emlékanyagának felgyűjtését, mivel ez a terület századunkban még a Kárpát-medence más részeihez viszonyítva is sok megpróbáltatáson ment keresztül, hiszen Trianon után Csehszlovákiához tartozott, majd a Szovjetunióhoz, ma pedig Ukrajna Kárpátontúli Területe. Az idetartozó református falvak száma 100 körül van. Összeírásunk során kitűnt, hogy változatos tárgyi emlékanyaggal rendelkeznek a gyülekezetek. Érdekes megfigyelést tehettünk a felleltek korára vonatkozóan. Míg viszonylag sok XVII. századi ezüsttárgyat sikerült összeírni, addig a XVIII. századból szinte nem találtunk úrasztali ezüst poharat. Hasonló volt a helyzet a XIX. század első felével is. Ugyanakkor a hívek igen jelentős számban adományoztak kelyheket a századforduló táján templomaiknak. Ez bizonyosan a kor általános gazdasági fellendülésére utal, ami ezen a távoli vidéken is éreztette hatását. A XIX. század második felének művészeti életét Magyarországon is a historizmus határozta meg, majd a századfordulón a szecesszió jelentkezett nálunk is. A nagyművészetek mellett az iparművészetben is megfigyelhetők a különböző neostílusok, az egyedi alkotások mellett a gyáripari termékek is magukon viselik a különféle stílusjegyeket. A kor iparművészetének kutatása azonban alig terjedt ki ezekre a termékekre. Különösen vonatkozik ez a fémiparra, legfőképpen pedig az ezüstművességre, l hiszen ekkor már az ötvösség teljesen elvesztette évszázadokon át hordozott kiemelkedő jelentőségét és ezzel művészi színvonalát is. Ennek a korszaknak a használati tárgyai éppen annak következtében, hogy tömegtermékek voltak, 2 az elmúlt évszázad viharai során jórészt teljesen elpusztultak. Éppen ezért van nagy jelentősége annak, hogy a református egyház annak következtében, hogy a szertartási edényekre * Ezt a kutatást a Nemzeti Kulturális Alap Iparművészeti Szakkollégiumának támogatásával végeztük, a fényképeket KÜLLŐS Imre készítette. 1 A MAGYAR MŰVÉSZET külön kiemeli, hogy a historizmus iparmüvészetével a kutatás alig foglalkozott. (1981., 522.) 2 Németh Lajos is csupán a tömegtermelést említi a historizmus iparművészetével kapcsolatban (NÉMETH 1974., 110.). 491