A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Művészettörténet, Iparművészet - Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár II.Művészéletrajzok E–Me-ig

Vcsk.: 1883-1886 között Glaspalast (München). 1883: Kolozsvárott, 1884-től 1900-ig az OMKT, 1902-1923 között a DME kiállításain. Portréi szerepeltek az 1939. évi MANSZ által rendezett kiállításon. Mk.: Déri Múz., Ref. Koll. múzeuma, München. Km.: Kossuth Lajos (1906, debreceni Városháza díszterme, olaj), Ikonosztázionok képei a körösszegapáti, vekerdi gör. keleti templomokban, oltárképe a mezőpeterdi róm. kat. templomban. írod.: SzabóM.:~( DKK, 1915. 83-86. Senyéi Oláh I.: Néhai képe a Déri Múzeumban = Debreceni Újság, 1931. jan. 17. Lyka K: Magyar művészélet Münchenben 1867-1896 (Bp., 1951) Sz. Kürti K: Köztéri szobrok és épületdíszítő alkotások Debrecenben és HajdúBiharban (Debrecen, 1977) Sz. Kürti K: ~ = HBN. 1983. okt. 29. Sz. Kürti K.: Elfelejtett debreceni művészek = Múz. Kurír, 33. sz. 92-100 (Debrecen, 1980) Sz. Kürti K.: Régi debreceni családi képek (Debrecen, 1987) Műv. Lex. 1935.

1. 589. Műv. Lex. 1966.11/695. Thieme-Becker Lex. XXI. 362. IFJ. KOVÁCS JÁNOS (München, 1886. jún. 17. -Budapest, 1957. máj. 3.)festő Édesapja, id. Kovács János volt első mestere. 1906 körül látogatta a Mintarajz Tanodát, Zemplényi Tivadar növendéke volt. 1910-ben koronázási ösztöndíjat kapott Debrecen városától, rövid müncheni tanulmányutat tett. Közben Letzter József fényképész műtermében dolgozott. 1919-ben Némethy László szobrásszal közös rajziskolát nyitott. 1925-ben Párizsban járt tanulmányúton. 1929-ben újból iskolát nyitott, majd megkezdte Liener Béla fényképésszel a hortobágyi körkép készítését. A 100*7 m-es hatalmas körképet először a budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be 1934-ben, majd a debreceni víztorony mellett. Később a pesti Angolpark látnivalója volt, majd elpusztult. A vándoroltatást, bemutatást a Lienerrel közösen létesített Hortobágyi Körkép Vállalat szervezte. Kovács tagja volt a DME-nek, a Művészháznak, a Magyar Képzőművészek Egyesületének, a Magyar Művészek Szabadszervezetének. A 40-es évektől Bp.-en élt. Apjánál szerényebb tehetség. Alföldi, balatoni tájképeit realista stílusban oldotta meg, monstre vállalkozása kétes értékű volt. Ek.: 1919-1920: Killer üzlet és más kirakat-kiállítások; 1925: Művészház (Gáborjáni Szabóval); 1930: Kereskedelmi Társulat; 1930: Déri Múzeum (id. Kovács János műveivel); 1932, 1934: Déri Múzeum; 1933: Műterem kiállítás; 1936: Kereskedelmi Társulat (Patzó Pállal); 1941: Ars Hungarica, Patria Club, Bp. Vcsk.: 1902-től a DME, 1920-tól a Műcsarnok, 1924-27 között a debreceni Művészház tárlatain; 1929-1930: Városközi kiállítások: Békéscsaba, Miskolc; 1946: Debreceni Napok, Déri Múzeum; 1947: II. Szabad Nemzeti Kiállítás, Bp.; 1949: Öt festő, egy szobrász - Művészek Szabadszervezete terme, Bp. Mk.: Déri Múzeum Km.: Üvegablakok és freskók (1931-32. Debreceni Köztemető krematóriuma) írod.: K. P.: ~ és Gáborjáni Szabó kiállítása a Művészházban = DFU. 1925. ápr. 19.; b. p.: A debreceni tájképek költészete = Debrecen, 1930. nov. 20. 479