A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Művészettörténet, Iparművészet - Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár II.Művészéletrajzok E–Me-ig

Sz. Kürti K.: Rabinovszky Máriusz levelei Senyéi Oláh Istvánnak = Ars Hungarica, 1988. 2. 223-231. Makoldi Sándorné: ~ (1886-1935) = Magyar képrovők. Kat. (Debrecen, 1995) KÁRMÁN JÁNOS (? 1786 k. - ? 1823 után) festő 1801 decemberében Kiss Sámuellel együtt pénzjutalmat nyert a Ref. Kollégiumban rajzaival. 1805-ben őt is kiküldi a ref. egyháztanács Nagyszebenbe, hogy Kissel együtt segítse Péchy Mihály építészeti rajzai másolását. Itt látogatta a „Musterschule"-t (Haupt Normal Schule). Neuhauser Ferenc növendéke volt. 1806-16 között több helyen megfordult, 1816-ban Losoncról jelentkezett a bécsi akadémiára, 30 évesen. Nem végezte el, 1819 körül ismét Debrecenben találjuk, amikor portrékat festett a Szentgyörgyi családnak. Egyik művét Kazinczy Ferenc is véleményezte 1819-ben. 1823-ban Nagybányán bukkant fel: 500 Ft-ot kapott a róm. kat. plébániától a nagy oltárhoz készült Szentháromság képéért. Portréi anyagszerűen részletező, színgazdag, jól karakterizált művek. Vcsk.: 1939 MANSZ; 1986: Déri Múzeum; 1988: A Református Kollégium a debreceni képzőművészet bölcsője c. kiáll. Déri Múzeum Mk.: Déri Múzeum írod.: Kazinczy Ferenc 3791. sz. levele XVI. k. (Közreadva 1892-ben, Bp.) Szűcs I.: Szabad Királyi Debrecen város történelme (Debrecen, 1871) III. 981. Szász K.: Adatok a nagybányai képírók, kő- és fafaragók történetéhez = Kelemen Lajos Emlékkönyv (Tud. Könyvkiadó, Bukarest, 1957), 570. Balogh /.: Adatok Debrecen képzőművészetéhez a XIX. sz. elején = MTÉ 1955. 1., 55-65. Sz. Kürti K: Régi debreceni családi képek (Debrecen, 1987) Sz. Kürti K: A debreceni Református Kollégium és a képzőművészetek DM évk. 1988 (Debrecen, 1990) Sz. Kürti K: Kiss Sámuel, a debreceni „Rajzoskola" első professzora (Debrecen, 1995) Galavics G.: Neuhauser Ferenc = Művészet Magyarországon 1780-1830. (Bp. 1980) 152-153. katalógus - MTA Müvt-KCS KARÁCS FERENC (Püspökladány, 1770. márc. 16. -Pest, 1838. ápr. 14.) rézmetsző 1787-től Debrecenben tanult, rajzolt, metszett a kollégiumi rézmetsző diákok körében. 1793ban megkezdte Pesten mérnökkari tanulmányait. Már mérnökhallgatóként elismert rézkarcoló volt. 1794-ben Bécsben tanult Czettner Sámuelnél és Junker Keresztéiynél. Élvezte Görög Demeter támogatását. 1795-ben visszajött Pestre. Feladta a jól jövedelmező mérnöki munkát és térképészettel kezdett foglalkozni, a magyar kartográfia megteremtője lett. Herbstgassei (ma Szentkirályi utca) házát gyakran látogatta Pethe Ferenc, Virág Benedek, Döbrentei Gábor, Ferenczy István. Nála lakott, tanítványa volt Beregszászi Pál. 1795-től adott ki térképeket. Legjelentősebb: Magyarországnak és a hozzá kapsoltatott Horváth és Tóth Országoknak s határőrző katonai Vidékeknek, nem különben az Erdélyi Nagy Fejedelemségnek... közönséges táblája (1813), (1796, 470