A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Művészettörténet, Iparművészet - Hegedűs János: A középkori számszeríjak öves felhúzókészletei

12. ábra. A Nemzeti Múzeum harmadoló csigasoros, kétlépéses felhúzóhorgai alakításnak, sem a heveder harmadoló csigasorkénti bekötésének.

26 A lyukak osztásközét a horogba akasztott ideg és a keresztpálca első oldala közötti távolság határozza meg. Ha a cél az, hogy az átakasztás után a heveder feszessége a kiindulónak feleljen meg (azaz a kihúzott rész vége visszakerüljön a kiindulási helyzetbe), ez a fenti távolság másfélszerese.

27 A Löffelholz metszeten viszont ennél sűrűbbnek, és a szükségesnél nagyobb számúnak látszanak, tehát az osztástávolság a fentinek a fele kellett, hogy legyen. A közbenső lyukak valószínűleg az ideg visszaengedésénél kapnak szerepet. A felhúzó felépítéséből következik, hogy a rögzítésére szolgáló akasztótüske mindig a számszeríj törzsének tetején található. A nagyszebeni típusú számszeríjakra ez jellemző. És még valami: a dió és az akasztótüske kivételével semmi más nem lehetett a törzs felső síkján, tehát sem nyílvesszőcsíptető szarurugó, sem hátsó irányzék, ezek ugyanis a szerkezet működését - annak útjába kerülve - akadályozták volna.

28 (13. ábra). Ezzel megismertük egy egész felhúzóeszköz család első, legszerényebb teljesítményű tagját, mely az itt lefektetett elvek és szerkezetkialakítási formák megtartásával az igényeknek megfelelően továbbfejleszthető. Erre sor is került. Bécsi udvari kártya magyar színű, V értékű lapja (Kunsthist. Museum Wien, Ltsz.: 5089). Hauslab kódex, gyújtónyilat kilövő számszerijász ábrázolása. (KALMÁR 1965, fig 13; TOLL 1994, fig 49). Tehát ha a horog-pálca, illetve két pálca közötti távolság 36 mm (többnyire ez a jellemző méret, ha a korban szokásos, mai szemmel meglehetősen nagy méretszórástól eltekintünk) akkor egy feszítőlépésben a húzóelemen 3 x 36 mm, azaz 108 mm-t kell húznunk. Ha az állócsigás akasztótagot csak az elért magassággal (36 mm) akasztanánk odébb, a húzóelem vége is ennyivel kerülne feljebb a kiindulási helyzethez képest. Ezt a távolságot is meg kell „etetnünk" a csigasorral az akasztótag áthelyezésekor, így adódik a 36 mm x 1,5, azaz 54 mm, illetve a lyukak osztástávolságára ennek fele, tehát 27 mm. Ha a fentiekkel ellentétben mégis ezeknek valamikori meglétére utaló nyomokkal (furatok) találkoznánk, biztosak lehetünk abban, hogy az egy későbbi átalakítás következménye. 441