A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

Az állati eredetű anyagok közül az impotencia gyógyításában szerepet játszott a méz is, számos készítmény adalékanyaga között megtalálható volt.

432 ,A méz Venusra segítő erejét" K. Mátyus I. is megemlíti, bár megjegyzi, hogy ,,a' melyre ugyan a Medicusok nem annyira ügyeltek.'

433 Minden korban jelentős termékenységvarázsló szerep jutott a tojásnak. A tojás „az erőt derekasan neveli, a' testet gazdagon táplálja, a' nemzőmagot erősen szaporítja. [...] Ha a' friss tojást jó borba kevered, és vagy 2 gran[um] Ambrát is tesz köziben, a' felettébb sok venus, vagy egyéb erőss munka miatt el-fogyott erődet egy szempillantásba meg-újjítja.

,434 Jelentős szerepet játszott a tej is. „A'mi a tapasztalásokat illeti: azok a' tejnek erejét az orvoslásban is eleitől fogva sokféleképpen ajánlották.[...]a' nyavalyákra nézve pedig, mint minden orvosságoknak feje úgy tartatott, 's alig volt egy nyavalya, mellyben ez elé nem vétetett volna. "

435 K.Mátyus I. főként a szamár-, kanca- és kecsketej orvosló erejét magasztalta. Az Ars Medica is számos esetben tejben vagy pedig konkrétan kecsketejben ajánlja meginni az impotencia orvoslására ajánlott szereket.

436 GYÓGYÍTÁS ÁSVÁNYI EREDETŰ ANYAGOKKAL A kőzeteknek, érceknek, ásványoknak, drágaköveknek, kövületeknek és szerves köveknek minden korban mágikus erőt tulajdonítottak az emberek. Ez a hiedelem különös megjelenési formájukon, ritkaságukon, drágaságukon vagy elérhetetlenségükön alapult. Az uralkodók varázserejű kövei főként a ritka és nagyértékű drágakövek köréből kerültek ki. A történelem számos olyan esetet ismer, amikor királyok és más hatalmasságok porrá tört drágaköveket /rubin, zafír, gyémánt, smaragd, turmalin, topáz, gyöngy, korall/ nyeltek le, hogy a nekik tulajdonított varázserő segítségével nemzőképességüket fokozzák.

437 A magyar parasztságnál - a néphit szerint - a hímtagnak a fallikus alakú mezozoikus állatcsont kövületekkel, az úgynevezett belemnitekkel való simogatása meddőséget, impotenciát, nemi bajokat mulaszt.

438 Fokozza a nemi képességet a cethal csekkel /priapus ceti/ való simogatás,

439 s a varangyos béka fejében termő ún. békakő /lapis buffarinus/ is.

440 Fontos afrodiziákumnak számított a só is. 441 Bél M. szerint a juhot és kecskét is sóval etetik, hogy annál nagyobb legyen a kívánságuk a párzásra.

442 Hasonlóképpen vélekedik Mátyus I. is: „a' sós vízzel élő, vagy sót gyakran nyaló marhák, juhok kecskék stb. a párosodási jóval hamarébb kívánják, 's tenyészöbbek is. A' sós házokban 's hajókban is, az egerek sokkal inkább szaporodnak, mint másutt akárhol. Az északi tenger mellyéki tartományokban is, a' hol sok bé-sózott halakat és húsokat észnek az Emberek az Aszszonyok, az ő természeti hidegségekhez képest sokkal bujábbak és tenyészöbbek mint más helyeken. Mellyekböl világosan meg-tettzik, hogy a' só a' nemző magot is szaporítja, a' venus tüzét is gyúlasztja. Innen nevezték volt kétség kívül régen a' 432 VARJAS 1943,315-316. 433 MÁTYUS 1789., IV. 144. 434 MÁTYUS 1789, IV. 80.; Egy granum=0,07 gr. (CSEJTEI 1990. 21.) 435 MÁTYUS 1789., IV. 42. 436 VARJAS 1943,315-316. 437 RATSCH 1994,22. 438 SZENDREY 1937/B, 166.; BERDE 1940, 219. 439 Vö.: MAGYARY-KOSSA 1929, II. 251.; BERDE 1940, 219. 440 BERDE 1940, 169. 441 A só szexuális jelentőségéhez L.: JONES: Die Bedeutung des Salzes. Imago I. 361. 442 BÉL 1984, 91. 411