A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

rontó kötések hathatnak távolról, pl. azáltal, hogy a kötést földbeássák, vagy vízbe dobják, elvitetik, hozzáférhetetlenné és így kioldhatatlanná válik. A küszöb alá rejtett, impotenciát okozó rontásokkal is találkozunk, itt a hatást fokozó földbeásáson kívül, valószínűleg szerepet kap a küszöb, mint a legkülönbözőbb hiedelmekben előforduló járulékos elem, de méginkább az lehetett a célja, hogy az azon keresztülmenő, rálépő férjre ráragadjon a rontás. Hatékonynak tartották a kiszemelt áldozat útjában elhelyezett tárgy felvétele által okozott rontást. Ezt tükrözi az az eset is, amikor a vőlegény, annak az útjában lévő petáknak tulajdonítja férfi ereje elvesztését, melyért lehajol. Az érintkezéses mágia elvén alapulnak egyértelműen az olyan kötések, melyeket- ha nem is közvetlen a megrontandó testén, hanem a szexuális képesség gyakorlásával kapcsolatba hozható helyen, pl. ágyban, párnában, párna alatt, az asszony „korcaban", „kombinetjában", vagy egyenesen a férfi gatyájába varrva helyeznek el. De megköthetőnek vélték a férfi nemi erejét toll, gombostű, varrótű, ágybadugott hajcsomó, füstre akasztott vizelet, és megétetés által is. A MEGKÖTÖTT FÉRFIAK KORA A boszorkányperek számos esetben nem közölték a nemi erejüktől megfosztott férfiak életkorát. Csupán néhány férfinak tudjuk a korát, akiket tanúként is kihallgattak a boszorkányper során. Ezek sem pontosak, nem derül ki, hogy a tanúvallomást tevő „áldozat" mennyi idős lehetett ténylegesen az őt ért rontás során, vagyis mennyi idő múlva került sor a cselekmény bekövetkezése után a tanúvallomásra, legfeljebb következtetni lehet rá. A legfiatalabb férfi a vallomástétel idején, a 21 éves dobozi Papp Mihály, így kezdi mondandóját: „Egykor..." , akárcsak a 22 évesnek mondott bakonszegi Takács István. Az azonban nem derül ki, hogy az „egykor" időmegjelölés mennyivel korábbi időszakra vonatkozik. A boszorkányper lefolytatása idején 24 éves vésztői Nagy Istvánnak már három gyermeke is született a rontásból való gyógyulást követően. Az Ugocsa megyei Nagy István kora 25 év a tanúvallomások felvétele idején, de problémája és meggyógyítása hosszabb ideig elhúzódott, hiszen pl. csak a végső gyógyulást hozó fürdőt követően „esztendeig is nehezen tisztulhatott" a kötéstől. A 27 esztendős Heves megyei Barabás Mi170 hálynak kisbíróságában történt, hogy „ Férfisága el veszett." A kornádi Máthé Mihály 30 évesen tesz tanúvallomást megh kötődött Férfisága miatt. A legidősebbnek tűnő férfi, a Zala megyei Pálffy Pál, akinek 28 éves a tanúvallomás idején a fia. A magánál jóval fiatalabb feleséget vevő, számításaink szerint 50 év körüli férfi azonban nem öregkori impotencia szevedő alanya volt, hanem ellenkezőleg, túl aktív nemi élete, és nemző ereje miatt lett áldozat. Nem ismerjük a korát annak a Bihar megyei perben szereplő férfinak sem, akit magtalanná tett egy gyermek nemzése után a rontás, de minden bizonnyal a fiatal házasok táborába tartozott. A Heves me164

Vö.:PÓCS 1963,589. 165 SCHRÄM 1970, I. 309. 166 CSÁKABONYI 1960, 16. 167 KOMÁROMY 1910,265. 168 SCHRÄM 1982, 129. l69

KOMÁROMY 1910,216. 170 SCHRÄM 1970,1.411. 171 SCHRÄM 1970,1.57. 172 SCHRÄM 1970,11.615. 173

SCHRAM 1970,1.44. 382