A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

138 rajta senki. De még az ura sem." A moldvai magyaroknál, Klézsén a következő módon okoznak impotenciát: A „Halotthoz betesznek egy töt, vagy egy csípőt, iljen ingcsípőt, meddig hol van a hótt a házban. S mikor a hóttat eltemetik, azt leveszik, s azt bébongolja a fehérnép az ingibe. S mikor bébongolja az ingibe, azt a másikat avval megkötte. /Nem mondom meg, hogy mit köt meg 139 rajta./ Az ember nem bír dolgozni semmit." A férfi nemi erejét megköthették szóval is: ráolvasással, megátkozással, a kimondott szó erejébe vetett hit alapján. Ez gyakran a rontás járulékos eleme, vö.: pl. a tűvel való impotencia okozásra vonatkozó rontásnál elmondott ráolvasást: „amint ennek az varró tőnek a vége benn van a fokában, úgy Apor József is senkivel ne közösülhessen vagyis paráználkodhassék keglmeden kívül" A ráolvasás, mint a mágia eszköze a hiedelemrendszer részeként működik. A mágikus cselekvések, illetve az ezek részét képező tárgyak, szövegek szerepe egyaránt valamely hatás elérése. Mint H. Webster írja: a mágia szöveges rítusainak alapja ugyanaz, mint a cselekményeké, egyik gesztusokkal, a másik szöveggel testesíti meg a „teljesülés óhaját." Hiedelemtartalmuk egyaránt: ráhatás valakire/valamire. A mágia bármely egyéb eszközéhez képest a szómágia többlete, hogy ezt a „ráhatást" a szöveg konkrétan és világosan meg is fogalmazhatja, mint példánk esetében is. Napjainkban is ismertek ilyen átokformulák, mint a „Száradjon le a tököd!" „Rohadjon le a tököd!" „A farkad mindig lenek álljon!" Azonban ezeket a sztereotip átokformulákat, szitkozódásokat - amelyek már eredeti jelentésüket elvesztett, nem mágikus funkcióban használt mindennapi nyelvi formulák -, el kell választanunk a „rontó" célú ráolvasásokkal való tartalmi hasonlóságuk ellenére is a ráolvasásoktól. Még a múlt században is általánosan élt babonás hit szerint a nő férjének vagy bármely kuruzsló, akármelyik embernek férfi erejét lekötheti egy szál hajjal is, úgy, hogy az elgyöngített ember a házas életre képtelen és tehetetlen. Varga János leírása szerint „Legközelebb is szörnyű gyilkosságnak volt okozója e babonás hit. Egy férj meggyilkolta feleségét, s a vallatásnál azzal védte magát, hogy úgy mond felesége álom közben egy hajszállal lekötötte az erejét s ő azóta tehetetlen. Ezért állott bosszút rajta." Magyar és cigány néphit szerint, amelyik férfi erejét meg 148 akarják semmisíteni, az illető férfi testéről vett szőrt egy kígyólyukba rakják. Tápéi /Csongrád m./ hiedelem szerint impotenciát lehet okozni úgy, hogy fehér cérnára egy kötéssel három csomót 149 kell kötni. A templomajtóba kell tenni. Ha a vőlegény esküvőre menet belelép, meg van rontva. A moldvai magyaroknál, Klézsén „Ha az asszonynak a férje jár más asszonyokhoz, akkor csinál kilenc bogot a gatyamadzagjára, hogy ne mai menjen máshoz. Akkor hiába megy az ember, mert nem tud csinálni semmit az asszonnyal." A klézseihez hasonló eljárás ismeretes Dobozon /Békés m./ is. Ha a férj „túlnéz a feleségén", az asszony a férj kihúzott szennyes gatyamadzagjára kötött kilenc görcs segítségével elköti mindenkitől úgy, hogy nem tud senkivel „közlekedni", csak 13ii Ethnographia, 1900. XI:352. 139 BOSNYÁK 1980, 169. 140 VARGA J.: Babonák könyve. Budapest, 1877. 154 141 SZADECZKY 1903, 437. 142 WEBSTER, H.: Magic. A Sociological Study. London, 1948. 92. 143 PÓCS É.: Ráolvasás. In: Magyar Néprajz V. Népköltészet. /Bp. 1988/ 633. Vö.:BERDE 1940, 66-67. Pácsony /Vas m./ saját gy. 144 145 146 PÓCS É. 1988. i.m. 635. 147 VARGA J., 1877. i.m. 154-155. 148 KLEIN K: Adalékok a körömről való néphithez. Ethnographia, 1984. V. 34.; az olaszoknál ugyanezen célra a férfi körömdarabkáit használják. Uo. 149 KÁLMÁNY L. gyűjtése, EA 2859, 75. - Közli: PÓCS 1963, 580. 150 BOSNYÁK 1980,203. 379