A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

gyógyászat egész témakörét felölelve, részletesen, taglalja az emberi test valamennyi részét és szervét, kimerítően vizsgálva ezek betegségeit, ismertetvén a baj okait, tüneteit és lefolyását, az ellenük való védekezés módjait. Minden álszemérem nélkül részletesen szól a szeméremtest betegségeiről, a „nemzésre való elégtelenségről", meddőségről, magtalanságról is. "A nemzésre való elégtelenségről /Impotentia/" azt írja: "Az szöméröm testnek főképpen egyik nyavalyája az nemzésre való elégtelenség, ki leszön attul, mert az férfiúság megaluván embörben nemző mag ott benn nem teröm, avagy ki nem bocsáttathatik. Megaluszik penig az férfiúság vénségtül, betegségiül és mindön afféle okoktul, kik az benn való leiköt és erőt elszakasztják. Varázslatnak gonoszságaiul. És oly orvosságoktul, kik az nemző magot vagy tulajdonságokkal, vagy nyilván való mineműségökkel megtartóztatják megleszön ez nyavalya. Ki nem bocsáttatik penig az nemző mag, az nemző mag tartójának igen nagy megrekedésétül, és az szöméröm testnek inának leszakadásaiul, kit magyarul guta ütésnek mondunk. Az férfiságnak elvesztésében jóllehet az kévánság megvagyon, de az szömérömtestnek röstségétül véghez azt nem vihetni. Az nemző magnak akarat nékül való elmönésében penig, az kévánság nincsen."' „Az meddüségről /Sterilitás/" így ír: "Az meddüség, mint egyéb nyavalyák is, néha az madrának és az szömérömtestnek, néha penig az belső tagoknak vétkeiül leszön, mind az férfiaknak, mind az asszonyállatoknak. Meddük és nem szaporodók az gyermökök és az vén embörök, mert azoknak nemző magvok, vékony, vizes és erőtelen. Azok is meddük ugyan az ért embörségben is, az kik erős avagy sok ideig való betegséggel megbontatnak. Mely betegség vagy az nedvességöket, vagy az fő lélökzetöket megbántja. Ide valók azok is, kiknek fő részökben, gyomrokban, májokban, lépőkben, tüdejökben, vétők vagyon, tudni illik mértékletlenség, oly kemény dagadás, mint az kő, megrekedés, sárvíz elfolyás, vízkórság, aszú betegség, testnek el fonnyadása, hideglelés, vagy valami régi meg veszött nedvességből lőtt nyavalya. Mert az mely férfiak ennek valamelyiktül bántatnak meg, vagy hogy nemzésre való magvok nem leszön, vagy hogy ha leszön is, de heában való, nem szaporodó leszön. [...] Immár az szöméröm testben való vétkek, kik az meddüségöt hozzák az féfiakban ezek. Az szöméröm testnek inának leszakadása, kit magyarul guta ütésnek is hínak, nemző mag akarat ellen való elfolyása, nemző mag tartójának megrekedése, megszorulása, és megtörése, az szöméröm testnek és monyoknak vékonsága és kicsin volta." Részletesen szól a kézirat a női meddőség okáról, ennek közlésétől a vizsgált téma megkötöttségéből eredően eltekintünk. Számos olyan próbát alkalmaztak, melynek segítségével azt vélték kideríteni, melyik félben, a nőben vagy a férfiban rejtőzik-e a meddőség oka: „Két föld fazekat keress, jegyözd mindöniket meg, hogy megösmerjed, vess mind az kettőben árpát, egyikben vizeljék az férfi, másikban az asszonyállat, tizönkettöd napig tares hideg 57 helyön. Az meddüségnek az leszön oka, az kinek árpája meg nem csírázik." 55 VARJAS 1943, 315. /A kéziratból idézett valamennyi szöveget mai átírásban közöljük/ 56 VARJAS 1943, 360. 57 VARJAS 1943,361. 364