A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

A házasságkötés által törvényesített, szentesített nemi élet első próbája volt az elhalás, mely a régi jog, s a népi gyakorlat szerint a házasság érvényességi kelléke volt, s ezért az új pár első együttes éjszakai hálása minden lakodalomnak fontos kelléke volt.

5 Ez tulajdonképpen az új pár gyermeknemzési képességének volt a próbája, pontosabban annak, hogy a házasság szentségével egybekötött férfi és nő képes-e a nemi életre, mely az utódok létrehozásának, a gyermekáldásnak a feltétele. Ha az elhalás különböző okok miatt nem járt eredménnyel, bizonyos türelmi idő elteltével sor kerülhetett a házasság felbontására is. Természetesen a házaspár együttes élete folyamán később is bekövetkezhetett - egészséges szexuális életet követően is, - hogy a nemi élet elvárásainak, faj fenntartási kötelességének impotencia vagy meddőség következtében valamelyik fél nem tudott eleget tenni. S bár a szexuális érdeklődés és a nemi kielégülés képessége az emberben késő öregkoráig megmaradhat

6

, az öregedéssel járó testi és szellemi képességek fokozódó hanyatlásával bekövetkezik a nemi szervek funkciójának csökkenése illetve megszűnése, az öregkori impotencia.

7 Jelen dolgozat a magyar parasztság szexuális életének, idevonatkozó társadalmi hagyományainak vizsgálata során - a fajfenntartás szempontjából egyáltalán nem elhallgatható, s marginálisnak sem tekinthető problémakörre - az impotenciára vonatkozó szórványos adalékok feltárására vállalkozik a történeti források, a népi hiedelmek alapján, utalva az impotencia kultúrtörténeti, társadalmi sajátosságaira, megítélésére, felvázolva a gyógyításukkal kapcsolatos népi gyakorlatot is.

8 A szerelemmel, nemi élettel kapcsolatos mágikus gyakorlat és hiedelem szinte napjainkig él. A recens hagyomány mellett a különböző történeti források, különösen a boszorkányperek idevonatkozó gazdag anyaga is jelzi, hogy a magánélet szférájának egyik fontos sajátossága volt. A szerelmi mágia segítségével igyekeztek elnyerni a titokban szeretett másik fél viszonzott vonzalmát, vagy kölcsönös vonzalom esetén biztosítani, hogy szerelmük tartós legyen; de elhidegítő, a párokat egymástól szétválasztó, a nemi képességeket megkötő, impotenciát okozó, meddő5 A kérdéskörre vonatkozó hagyományok összefoglalása: VAJDA 1998, 311-352. 6 Általában minél aktívabb volt a szexuális tevékenység, és minél jobb szexuális kapcsolat volt a házasságban, annál hosszabb ideig tart a nemi élet. Az életkor előrehaladásával azonban a nemi késztetés általában csökken a különböző megbetegedések, állapotváltozások, az öregedéssel járó pszichoszexuális körülmények következtében. (BUDA 1972, 237-238) 7 Előrehaladásának üteme fajra jellemző, azonban nemenként és különösen egyedenként rendkívül különböző. Főként a öröklött családi és rasszbeli sajátosságoktól, részben a környezet behatásaitól függ. (JELLINEK 1990, 478-479); Az öregkori impotenciával szemben a libidó viszont gyakran fokozott. A heves szexuális vágy fellépése a természetes nemi tevékenység kialvása után, az előrehaladott korban alkalmazkodási nehézséget okoz. Egy felmérés szerint a 70 évesek 50 %-a még szexuálisan aktív (minimum kéthavonta egyszer, maximum hetenként háromszor). (DIETZ-HESSE 1975, 305.). 8 A korábbi idevonatkozó kutatásokra L.: MAGYARY-KOSSA 1929-1931, I-IV. szórványadatait; BERDE 1940, 63-65., 219-220.; OLÁH 1979, 201.; HANDWÖRTERBUCH 1931-1932, 676-677., 1934-1935, 1014-1016. 9 A teljesség igénye nélkül: KOMÁROMY 1910.; SCHRÄM 1970, HL, 1982, ILL; KLANICZAYKRISTÓF-PÓCS 1989, ML; RÓHEIM 1990.; BÁNYAI, R.: Szerelmi varázslatok és babonák. /Budapest, 1923/; FÓNAGY 1943.; WLISLOCKI 1890, 237-277.; GÖNCZY, F.: Szerelmi „teemények" Göcsejben és Hetesben. Ethnographia, 1907. 34-38.; TOLNAI, V.: Főzik a kapcáját, bocskorát. Ethnographia, 1918.; KRUPA, A.: Hiedelmek - varázslatok - boszorkányok. /Békéscsaba, 19747 59-81.; PÓCS 1963, 562612.; GUREVICS 1987.; ROTHSCHNEK 1925, 1935.; KISS 1989, 9-33.; IGÉZET 1990, 51-58., 68-71.; RÁTH VÉGH, L: A szerelmes ördög. /Budapest, 1993/143-156.; BALÁZS 1994. 356