A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Régészet, Ókortudomány - Nagy Emese Gyöngyvér: Középső neolit idolok Hajdú-Bihar megyéből

Újtikos-Köztemető 1987-ben az újtikosi művelődési házba cserepeket vittek be, melyek az alig 10 éve nyitott temetőben egy sírgödörből kerültek elő kb. 1 m mélységből. A Déri Múzeum régészei (Hajdú Zsigmond, Sz. Máthé Márta) a kiszállás során megállapították, hogy a temető egyik régebbi sírjába való felültemetés során találta meg a sírásó a neolit korú objektumot, mely valószínűleg gödör lehetett. A találó minden darabot - főleg edénytöredékeket, de csontokat, kagylókat, köveket is (kivéve egy „tányérszerü" ép edényt, melyet egy kíváncsiskodó elvitt) - beadott a művelődési házba. Azóta újabb cserepek nem kerültek elő.

3 A temető a jégkorszak után keletkezett kiemelkedő magaslaton található. Nagy valószínűséggel a parton elhelyezkedő telep gödréből származik a leletanyag, mely a legkorábbi AVK jellemző jegyeit mutatja: Schlickwurffal, ujjbenyomkodással, körömbecsípéssel, mélyen tűzdelt, ill. bekarcolt vonalakkal díszített töredékek, alacsony csőtalpas és fekete festett díszű cserepek, valamint egy fedőtöredék és egy tömör, díszítetlen, világosszürke színű, téglatest alakú idol lábtöredéke (1. tábla la-c). A stilizált emberi lábfejforma középen tagolt.

4 (NAGY 1998, 81, 82., 30-35. tábla, 36/l,3a-c tábla) Újtikos-Demeterkút( ?)

5 A lelőhelyen Petróczy J. gyűjtött a badeni és a vonaldíszes kerámia kultúrájához tartozó kerámiatöredékeket, melyek a Magyar Nemzeti Múzeum raktárába kerültek.

6 (KOREK 1960, 28) Korábban Roska Márton végzett ásatást a lelőhelyen; a vonaldíszes és a tiszai díszítésű cserepek mellett egy lapos női idol a legjelentősebb lelet. (2. tábla 2a, b) Sajnos az idoltöredéket csak fotókról (pl. KOREK 1959, Taf. I/2a, b), ill. rajzokról (pl. KOREK 1959, Abb. 4/3, 4; VLASSA 1964, Fig. 4.) ismerjük, mivel jelenleg a kolozsvári (Cluj) Muzeul National de Istorie a Transilvaniei-ben található. Mindenesetre a fej hiánya kérdésessé teszi a szóban forgó darabnak a háromszögletű típushoz való tartozását, ezért a lapos testforma miatt inkább a téglatestű idolokhoz soroljuk. A töredék magassága 3,4 cm, legnagyobb szélessége 3,5 cm, nyakszélessége 2,2 cm és vastagsága 1 cm. Széles vállú, szűkülő mellkasú és a nyaknál tört el, bár Csalog József szerint az arcot is ábrázolták. (CSALOG 1960, 188, 189) Elöl és hátul is inkrusztált, bekarcolt vonalakkal díszített. Elöl a nyakon két szimmetrikus négyszög látható, alatta pedig egy T-alakú jel. A mellkas magasságáig vezető két függőleges vonal három mezőre osztja a test síkját, melyben meander és zegzug motívum található. Hátul, az egyébként díszítetlen nyakon egy vízszintes bekarcolás, a 3 Déri Múzeum Régészeti Adattára: 172-85 4 A leletanyag a Déri Múzeum Régészeti Gyűjteményében található a következő leltári számon: IV.91.1.1IV.91.1.19. Az idoltöredék a IV.91.1.2. leltári számot viseli. Az anyagot - részletesebben - a Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996-os számában dolgoztam fel. 5 Az idoltöredék Korek József közlése alapján (I960, 28; 43. lábj.) nem Újtikos-Demeterkútról (KALICZMAKKAY 1977, 181), hanem Újtikos-Rakodópart lelőhelyről származik. Korek B. Kutzián Ida cikkére hivatkozik (1946, 45-52), aki - szerinte - ugyanezt a lelőhelyet Tikospuszta-Rakodópart néven említi. Az utóbbi tanulmányt elolvasva megállapítottam, hogy Korek közlése nem helytálló. B. Kutzián Ida „Tikospuszta Rakodókert" nevű lelőhelyen idoltöredékről nem tesz említést. Csak arról szerezhetünk tudomást, hogy „Tikoson Roska Márton is végzett ásatást, amelynek eredményeképpen a most leírandókhoz hasonló emlékek kerültek napvilágra (a leletek a kolozsvári múzeumba jutottak). Az anyag publikálatlan lévén, nincs módomban fényt deríteni arra a kérdésre, hogy vájjon Roska is Demeterkúton vagy Tikos-puszta más részében ásatott-e?..."(KUTZIÁN 1946, 48, 7. lábj.) 6 Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Gyűjteménye, ltsz.: 21/1946 32