A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Történelem - Surányi Béla: Szántóföldi növények – terméseredmények Hajdú-Bihar megyében 1920–1990 között

1945-öt követően is 80-90% között mozgott. Egy szembetűnő csökkenés tapasztalható 1990 után. A mezőgazdaság földellátottsága szempontjából nem érdektelen az, hogy miként alakul a művelés alól kivont terület nagysága. Ez részben káros, hiszen szűkül a gazdálkodás színtere, másrészt viszont az általános fejlődés, közte az urbanizáció, az infrastruktúra kiépülésének a velejárója. Egy elmaradottabb térségben szembetűnőbb ez a jelenség. Hajdú-Bihar megye, mint a Tiszántúl jellegzetes mezőgazdasági területe, kultúrtájjá formálódásának évtizedei alatt jelentős termőterületet veszített el. A művelés alól kivont terület 1895-1993 között (Az I. táblázat alapján) év 1895 1913 1935 1955 1965 1975 1985 1993 terület hektár 27 900 27 232 30 829 46 010 62 117 60 231 57 681 72 381 %-os arány 4,5 4,3 4,9 7,3 9,9 10,2 9,9 12,1 A művelési ágak szerkezetének módosulása, az arányok elmozdulása, térben nem mindig azonos helyen következik be, noha ez egy nagyobb térségben még változatlan arányokat is mutathat. Az ún. puffer-ágak e mozgások, változások gyűjtőmedencéi. Ez különösen érvényes a rekultivációs művelési ágakra, így elsősorban a gyepre, valamint az erdőre. De talán ide sorolható még a nádas is, bár ez jórészt az időjárás függvénye. Más a helyzet a halastó esetén, különösen a mesterséges létesítés alkalmával. A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS VETÉSSZERKEZETE 21 Az elmúlt évszázad során a magyar mezőgazdaság fejlődési trendje jelzi a belterjes gazdálkodás felé való elmozdulást. Ezt jól tükrözik a földhasznosításban bekövetkező változások, vagyis a művelési ágak arányainak módosulása. Míg a hazai termőföld alapot - extenzív módon - bővítette a folyószabályozás, a belvízrendezés, a melioráció, és a rét-legelőfeltörlés, az intenzív fejlődés jegyeit leginkább a vetésszerkezet átalakulásán lehet lemérni. Előtérbe kerülnek a munkaigényes növénykultúrák. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az intenzifíkációnak számos összetevője van, de ez túlmutat a tanulmány keretein. (Részletesen: II. táblázat) HAJDÚ 1987. 75.: Az 1980-as években országos átlagban Csongrád, Békés és Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb - 84, 6-89,3% - a mezőgazdasági terület aránya. Uo.: 77-78. SURÁNYI 1994. 363-416. 316