A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Történelem - Pozsonyi József: Adalékok a semsei Semsey család történetéhez

pesti Nemzeti Múzeum is, Krenner József rögtön rohant Semseyhez, Semsey gondolkodás nélkül, azonnal aláírta a csekket, küldték Philadelphiába, s onnan küldték a nagy stephanitot, azzal, hogy a mi sürgönyünk után fél órával futott be a British Múzeum sürgönye, de mert a miénk volt az első, tehát nekünk jutott ez a csudálatos szépség. Egyik díszpéldánya volt az ásványtárnak, de sajnos 1956-ban ez is megsemmisült. (LÁZÁR, 1986. 59.) A Magyar Nemzeti Múzeum Ásványtára mellett a Földtani Intézet őslénytani gyűjteményét is jelentős mértékben gyarapította: például a Coquand-féle őslénytani gyűjtemény, a Bieltz Albert-féle malako-zoológiai gyűjtemény megvásárlásával. 1895-ben a földművelési miniszternek, gróf Festetich Andornak 100.000 aranykoronát ajánlott fel egy önálló Földtani Intézet és Múzeum felépítésére és további 100.000-t a működési feltételek biztosítására. Ezt a ma is álló intézményt 1900. május 7-én avatták fel ünnepélyesen. Különösen nagy adományokat tett Semsey Andor a Földtani-, a Földrajzi Intézet, a Nemzeti Múzeum, a Tudományos Akadémia és több egyetem és főiskola könyvtárainak fejlesztésére, laboratóriumainak eszközvásárlására és taneszközök beszerzésére. Kiemelkedő jelentőségű az Eötvösféle világhírű torziós-inga kísérlet támogatása. Az első műszerek elkészítéséhez és az 1901-ben, Pékár Dezső vezetésével megindult részletes torziós ingamérésekhez és geofizikai kutatásokhoz, melyek egészen 1907-ig tartottak, minden szükséges felszerelést és költséget Semsey fedezett. Ezek alatt az évek alatt fűződött Semsey Andor és báró Eötvös Loránd barátsága oly szorosra, hogy Semsey rendszeresen és lelkesen támogatta az 1895-ben alapított "Báró Eötvös József Collégiumot", s javaslatára Krenner József az általa felfedezett ásványt loranditnak nevezte el

20

. Nehéz volna vagy talán lehetetlen a támogatások és adományok teljes listáját összeállítani. A Semsey Andor életét és munkásságát kutatók többnyire osztják Lázár István véleményét, hogy Semsey Andor "minden jövedelmét tudományos célokra fordította. Összesen alighanem többet juttatva az Akadémiának, a Nemzeti Múzeumnak és iskoláknak, mint az egész Széchenyi-család amit nem az utóbbiak kisebbítésére, hanem az őjavára említünk...." (LÁZÁR, 1987. 32.) Semsey Andor maga is foglakozott a tudománnyal, elsősorban a mineralógia érdekelte. A Földtani Intézetnek kőzeteket gyűjtött a Gerecse hegységben (1883-ban) és a Veszprém megyei Cserge liász- és doggerkori rétegeiben az 1890-es években. Megjelent szaktudományi munkái: Szilágysomlyói harmadkori kövületek (Földtani Közlöny, 1877.), A Magyar Nemzeti Múzeum meteoritgyűjteménye (Budapest, 1886., németül is), Spanyolországi utamról (Budapesti Szemle, 1888.), A Magyar Nemzeti Múzeum átalakítása (Budapesti Szemle, 1891.). (RÉVAI, 1924.) Munkásságának elismeréseként először a Magyar Tudományos Akadémia 1881. április 11-i ülésén Krenner József egy Felső-Bányán talált új ásványt " a tudomány ismert áldozatkész barátjának Semsey Andornak tiszteletére Semseytnek mutatta be, ... , később róla nevezte el az andoritot is. A következő év januárjában a Természettudományi Társulat, majd májusban Szily Kálmán ajánlatára a Tudományos Akadémia választotta meg tiszteletbeli taggá, 1890-ben pedig az igazgatótanács tagjává. Ugyancsak 1882-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Ásvány- és Őslénytárának tiszteletbeli osztályigazgatói címét nyerte el. Az uralkodó 1896-ban a Szent István-rend középkeresztjével tüntette ki, a Magyar Földtani Intézet tiszteletbeli igazgatói címmel ruházta fel és az egyetem Bölcsészettudományi Kara díszdoktorrá avatta. (MAURITZ, 1924. 125-127.) 1902-ben a Főrendiház örökös tagjává nevezte ki (SZERENCS, 1902. 94.), 1909-ben a Királyi Magyar Természettudományi Társulat közgyűlése neki ítélte a Szily Kálmán emlékérmet. Semsey Andor 1923. augusztus 14-én, életének 90. évében hunyt el és Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

22 Végakaratában úgy rendelkezett, hogy a hitbizományi birtok kivételével minden vagyona tudományos és kulturális célokra fordítandó.

23 A matuzsálemi kort megért Andor fiútestvérei már korábban gyermektelenül elhaltak, így először uralkodói engedéllyel a három hitbizomány a testvéreit túlélő Andor tulajdonába, majd az ő 288