A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: A debreceni Rickl család 1848-as hagyományai

Rickl József felesége, Brunner Mária is tanújelét adta magyar mivoltának. A birtokomban levő Rickl József és családja részére Debrecenben 1850. június 15-én kiállított kétnyelvű, Báltfára szóló 1487. sz. útlevélen Brunner helyett Kutasi néven szerepel, amit a rajta levő pecsétek és aláírások szerint mind a debreceni, mind a bártfai katonai Térparancsnokság tudomásul vett és elfogadott. Ad 4. Rickl Antal Vilmos önként jelentkezett a város által felállított ún. verespántlikás önkéntes tábori zászlóaljába. Azért nevezték őket verespantlikasoknak, mert az egyenruhájukhoz tartozó Kossuth-kalapjuk mellé veres szalagot tűztek. Összesen 311 fő jelentkezett. „Vezénylő kapitány (őrnagy) ...Zurics Ferenc lett, második kapitány Varga József. Főhadnagyok Angyalos és Simonffy Imre. Hadnagyok Veréb József, Vetési Miska, Rickl Antal, Poroszlay Ferenc, altisztek mindnyájan derék tanult emberek többnyire tanulótársaim közül, így lettem én is altisztté..." A verespántlikás önkéntes zászlóalj 1848. szeptember 30-án indult el az aradi táborba. Előző este ugyancsak all. jegyzetben szereplő Széli János verespántlikás önkéntes tizedes naplója szerint „a Péterfiai kertbe Rickliéknél mentünk a szüretre, hova hivatalos valák. Itt jól időzve és borozva szinte reggelig táncoltunk, mulatánk Boka keserves majd lelkesítő zenéje mellett... a társaság megoszolván Rickliék szekerén a városon terménk." Másnap aztán indultak Arad felé. Rickl Antal magával vitte legényét Diószegi Imrét is, aki szintén végigküzdötte vele a szabadságharcot. Október 7-én már keresztül is estek a vérkeresztségen. Zurics Ferenc parancsnok elragadtatással magasztalta a debreceniek hősi kitartását és halált megvető bátorságát, akik csúnyán elverték Angyalkútnál az osztrákokat. Rickl Antal is vitézül harcolt, mígnem Aradnál egy csatározás alkalmával egy kartácsszilánk lábát annyira megsebezte, hogy további harcolásra képtelen lett. Bánffyhunyadra szállították, ahol egy Jánek Lajos nevű lelkes magyar ember vendégszerető házánál gondos ápolás után lassan felépült. Hazajövetele után már többet nem vett részt a küzdelmekben. Széli János szerint a verespántlikás zászlóalj 1849. január 25-én tért vissza Debrecenbe. Itt Kossuth Lajos tartott felettük szemlét és Poroszlay polgármester üdvözölte őket. Széli János tizedesből őrmester, Zurics őrnagyból alezredes, Rickl Antalból pedig főhadnagy lett. (Verespántlikás főhadnagyi képe szerző tulajdonában.) A HBM levéltár debreceni 1848/49-es iratai között ún. biztosítási kötelezvényeket őriz. Ezt a város adta ki minden bevonuló honvédnek az 1848. szept. 18-án tartott közgyűlési határozat alapján. 1848. szept. 5-től kezdve húsz ezüst pengökrajcárt kap mindenki zsold címén. A 257. sz. kötelezvény Rickli Antal névre lett kiállítva nyomtatott űrlapon, melyen belül ez áll: „zsoldott kapott: 1848. okt. 24. 8+10, nov. 24-én 10., dec. 31.15, 1849. jan. 20. pedig 12 ft az 1848. dec. 24.-1849. jan. 19.-ig szóló időre." A hátlapon sajátkezű írásával az áll, hogy zsoldját másnak ajándékozta. „Hogy napi zsoldomnak felét Orosz Mihály családjának, másik felét pedig Nagy István családjának hagyom, ezennel bizonyítom. 1848. szept. 27. Rickli Antal Vilmos önkéntes hadnagy." A hagyományozottak valószínűleg szegényebb bajtársak családjai lehettek. Ezen egyéni sorsokon kívül nézzük meg, hogy a család maga hogyan élte át a szabadságharc különböző fázisait. Amikor a magyar kormány és országgyűlés Debrecenbe tette át székhelyét, az elszállásolás során a Rickl ház (Piac u. 39.)-ba Nyáry Pál és Patay József képviselők kerültek, kik ingyen laktak két, átengedett szobában. 10 Eredeti útlevél, Debrecen 1850. június 15-ről Rickl József és felesége Kutasi Mária részére (szerző tulajdonában). " Széli János 48-as honvédhadnagy önéletírása. Közli S. J. (Sőregi János) a Debreceni Képes Kalendárium 1948-as évfolyamában. 49-54. 12 L. 4. jegyz. NRAL id. munkája, II. Rickl Antal c. fejezet. 13 L. 4. jegyz. NRAL id. munkája, II. Rickl Antal c. fejezet. 14 Zoltai Lajos: Debrecen helyrajza. Kézirat a Déri Múzeum Történeti Dokumentációs Gyűjteményében, 192. (Piac u. 39. sz.) 276