A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: A debreceni Rickl család 1848-as hagyományai

A Rickl ház homlokzata 1910 körül, a „Török császár" bolttal. Debrecen, Piac u. 39. Ad 1. Az ifjú Dragota Ignácról a fenti adatokon kívül a szabadságharccal kapcsolatban más adat nem áll rendelkezésemre. Hazatért, 1860-ban apja halála után átvette annak üzletét, de 1866ban túladott rajta és macsi birtokán gazdálkodott. Ad 2. Kaffka Károly 1848-ban már harminchét éves, négygyermekes családapa volt. Patikáját már eladta, ekkor már Debrecen szabad királyi város szenátoraként működött.' Mint ilyet választották meg a felállításra került nemzetőrség második lovas századának kapitányává. Ez a század az aradi táborban tevékenykedett, ahonnan január 5-én tért vissza Debrecenbe, január 27-én már a Tisza mellé indult biztosító szolgálatra Csege és Füred között, honnan február 27-én érkezett haza. Későbbi szerepléséről a családi hagyomány úgy tartja, hogy mint szenátor részt vett 1857-ben Ferenc József és Erzsébet királyné debreceni fogadásán, ahol is Ferenc József megtapogatta a magyarosan kipedrett bajuszát, mondván, hogy ilyen szép nagyot még soha sem látott. Ad 3. Rickl József Zelmos 1848-ban harmincéves, kétgyermekes családapaként állt be a nemzetőrségbe, ahol az első lovas század főhadnagyává választották meg. Mint ilyen 1848. november 22-én indult századával Nagyváradon keresztül Erdélybe. A nemzetőrség 7. és 9. gyalogszázada pedig a három ágyúval együtt még 20-án elindult. Ezek a csapatok Csapó János őrnagy, polgármesterhelyettes főkapitány parancsnoksága alatt Bem tábornok táborában sok dicsőséggel Nagybákay (Rickl) Antal Lajos: Rickl Családi Könyv. Kézirat (szerző tulajdonában). A „Török császár bolt" Rickl II. József Zelmos alatt (1855-1876) c. fejezet. NAGYBÁKAY 1994. 181. SZŰCS 1871. III. 181.; KISZELY 1931. 133. 274