A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Történelem - Módy György: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIV. században

Mielőtt a helyi kisbirtokosok falvait sorolnánk, három családról kell szólnunk. Ezek a XV. század elején már jelentősebb uradalmakkal rendelkeztek. Az Artándi család birtokközpontja Kereki, ahol földesúri kúriájukból alakult ki a későbbi kereki vár. A külön vált Kiskereki a kisbirtokos Kereki családé, Nagykereki viszont az Ártándiak ősi fészke volt. Hozzá tartozott Ádám, Ártándés Zomlin részbirtoka. Utóbbi feltehetően csak 1390 körül került a kezükre. A XIV. században emelkedik ki a Parlagi család. Névadó falujuk odavaló nemesek nevében 1323 óta szerepel. Árpád-kori előzményen a XIV. század első éveiben épült Parlag koragótikus egyháza. Ezt feltehetően földrengés pusztította. így a XV. század közepére a család toronnyal, északi sekrestyével gótikus kegyúri templomot emelt. Romjaival átellenben a mai nyírbátori vasútvonal mellett az Urdombján állott a földesúri kastély. 1387-ben a család faluja volt Mártonülése, ennek az Árpád-kori Mártonfalva volt az előzménye. 1390-ben Nádudvari Miklós a fia és rokonai nevében Nádudvar egyharmadát és öt birtokot az egyházak kegyúri jogával és a Hortobágy folyón lévő halászó hellyel adott el a Parlagi családnak 300 arany forintért. Bolyár /Püspökladány északi határánál/ templomos hely volt. Ugyanígy Szentágota /PüspökladányNádudvar-Karcag közös határán, az Ágota halom őrzi emlékét/ és Sétér vagy Sitér /Nádudvartól északnyugatra/. Oklevél nem szól egyházáról, de temploma a Sitér halmon állott. Zoltai Lajos 1908-ban innen hozott a debreceni múzeumba román stílusú kőoroszlánfej és lábfej töredékeket. Szerinte a templom kapujának díszei voltak. A két utolsó birtok Karatelek /Püspökladány határában Szerep felé / és Péterdeákülése /Püspökladány határában Nádudvar felé, emlékét őrzi a Péterdeák halom/ kései majorszerű prédiumok lehettek. XVI. század végi adat szerint Karatelek az 1329-től ezen a tájon említett Gatály falu helyén keletkezett. Gatály az Izsákaiak szerepi uradalmának volt a tartozéka, de a XIV. század végén már pusztabirtok volt. A Szepesi család birtoklása névadó falujukban Szepesen három évszázadon keresztül folyamatosan bizonyított. Birtokuk volt Pac-on, Ebes-en és Szovát-on is. Pac falu részeit azután a Pércsi család szerezte meg, a Szepesiek viszont Ebesen a helyi eredetű földesurak részeit elnyerve, ott szintén a Pércsi családdal osztoztak. Láttuk, Szepes a pápai tizedjegyzékek szerint a bihari rész hat legnépesebb, leggazdagabb faluja közé tartozott. Papja egyedüli, akit a tizedjegyzékben esperesi címmel tüntettek fel. A XIV-XV. század fordulóján a Szepesiek Bihar megye északnyugati részének befolyásos családjai közé kerültek, de nevükhöz a szomszédokkal szembeni hatalmaskodások és egymás közti hosszú perek kapcsolódnak. Nádudvaron és Mizsétén rokon családok a földesurak, utóbbi falu 1343-ban néptelen volt. A Nádudvari család birtok eladásait a Parlagiak-nál tárgyaltuk, de későbbi adatok szerint az 1390ben eladott öt birtokukon megőriztek bizonyos részeket. A bihari-békési részen Bojt, Rabé, Váncsod, Torda, Kórógy, Darvas, Peterd, Csiff, Bozsód helyi birtokosok falvai. Septely két részre szakadt, 1372-ben említik Batizseptelye, 1379-ben Sálseptelye falvakat. Ezek az eredetileg rokon birtokos családok tagjainak nevét őrizték. Utóbbi évben a Septelyi család részeit a Zomlini-ak szerezték meg, akiknek a központja Kiszomlin volt. Kókad és Léta a XIV. század második felében a Marczali család birtoka. Sálhidából a XIV. század elején önállósult Hencida. A falunév először 1342-ben fordul elő Hencidai Bacsó fia István nevében. Utódai a hencidai Bacsó család a falu nagy részének birtokosa. A vámos Csökmő, Iráz és Bökény a Smaragd nemzetségből származott 60 Kereki, Ártánd, Ádám, Zomlin: JAKÓ 1940. 273-74. - JAKÓ 1940. 201. - JAKÓ 1940. 389. 61 Parlag, Mártonülése: ZOLTAI 1925. 48-49. Zs. I. 265. - MÓDY 1989/b. 144-145. - MIKÁCZÓ Lajos: Fejezetek Nyírmártonfalva történetéből. /Nyírmártonfalva, 19987 45-47. - Bolyár, Szentágota, Sétér, Karatelek, Péterdeákülés, Gatály: Zs. I. 1693. regeszta. .ZOLTAI 1925. II. - F. VIIF3. 345. KECSKÉS Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben /Püspökladány, 1974./ 229-231. 62 Szepes, Pac, Ebes: ZOLTAI 1925. 54-55., JAKÓ 1940. 354. - JAKÓ 1940. 314. - Z. III. 566. 237