A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Történelem - Módy György: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIV. században

ba való érkezése óta állandó híve. 1311-ben kapta meg Dózsa a bihari Szentlőrinccel és Füzestelekkel egy adománylevéllel a szabolcsi Szentmiklós falut. Ebből az évből másik oklevele Cuca, Fegyvernek és a Váradi Regestrumból ismert Soma adományozását örökítette meg. A mai Nagyhegyes határában álltak. A két adománylevelet a király 1323-ban megerősítette. Fegyvernek templomhelyét Zoltai Lajos azonosította, de feltárására nem került sor. Böszörmény és Szoboszló adományozásáról nem ismerünk oklevelet. Böszörménytelek 1300-ban tűnik fel, amikor az Ákos nembeli Ernye fia István az apjától örökölt, de szerzett birtokot leányának adta. 1302-ben az addig királyi birtokrészt István veje, Barsa nembeli Beké kapta adományba. Dózsa a Károly Róbert ellen lázadt Ákos és Barsa nembeliek elkobzott birtokaiból Szoboszlóval együtt kapta meg 1317ben oklevelet ad ki Böszörményben. A falu a debreceni uradalom tartozéka, de a király 1325-ben a Dózsafiaktól elvette a böszörményi szombati vásártartás jogát, hogy így erősítse Kállai Iván Kalló faluban engedélyezett szombatonkénti vásárát. Pedig Dózsa fiai kedvelt hívei voltak, Jakab ebben az évben lett szabolcsi főispán s a király Debrecenben meglátogatta. Tisztázatlan Hegyes birtokba vételének ideje. Az 1311. évi Fegyvernekre, Cucára, Somára vonatkozó adománylevél ezeket a "hegyesi egyház mellett" fekvőnek mondja. Lehet, hogy Hegyes 1307-ben már Dózsáé, hiszen ekkor Elep nyugati szomszédosát az ő birtokának mondják. 1322-ben Dózsa utolsó szerzeménye Szentgyörgy más néven Kismacs zálogba vétele Várdai Aladár fia Pelbárttól és unokaöccsétől Lászlótól. A nádor halála után több birtokért a Gutkeled nemzetségbeliek pereket indítottak. A még Rophoin által elnyert Mihálylaka ténylegesen már nem volt a család birtokában, 1323-ban a Zeleméri és Várdai családok pereskedtek felette. Ugyanebben az évben adatunk szól arról, hogy Szentgyörgyöt a Várdaiak nem váltották ki a zálogból, így Dózsa három fia oklevélben nyilvánította ki, hogy a falu földesurai. 1328-ban Károly Róbert Dózsa fiainak újabb adományokat juttatott. Megkapták az örökös nélkül elhalt birtokosról a királyra szállt Máta falut a Hortobágy folyó mellett és új adományként megerősítette Elep-hez való jogukat. Ekkor elnyert birtokok között van a szabolcsmegyei Nagymiklós és Nagyiván, valamint a Biharban fekvőnek írt Kerekegyháza, mindegyikről azt írja az oklevél, hogy a Nyír-en feküsznek és egyházas falvak. Kerekegyháza lokalizációja nem tisztázott. Györffy szerint azonossága bizonyítatlan a mai kerekegyházi pusztával Biharfélegyháza határában. Végül említenünk kell hét falut, melyeknek életére tulajdonképpen csak a XIV. század elejéről vannak adataink. Egyek már szerepelt 1296-ban, ide való birtokosa nevében, 1300-ban újból találkozunk vele. 1334-ben Egyeki János fia Ernye ispán a falu egy negyedét a Szent István király tiszteletére emelt egyház kegyuraságával átadta leányának és vejének. 1300-ban tűnik fel Buzita /Nyíracsádtól délnyugatra/ idevaló nemes tanuk nevében. 1308-ban Szentemágócs nembeli Ete fia Miklós egy Kadarcs nevű földet adott cserebirtokként a Császári családnak két Szatmár -megyei falu részbirtokáért. Valahol a Kadarcs folyó mellett feküdt. 1310-ben osztoztak meg Szigetegyháza birtokosai falujukon. Az oklevélből tudjuk, hogy már apjukat Szigetegyházi-nak írták és a birtokot a család Károly Róberttől kapta. A falu eredeti neve Sziget volt, Szoboszlótól északészaknyugatra feküdt a Kösély jobb partján egy nagy kanyarulatban. 1317-ben említik a Pércsi család régi birtokát Kötelest /Szoboszlótól dél-délkeletre a Peceér bal partjához közel/ ekkor ebből a birtokból is kikérte Pércsi Miklós anyja leánynegyedét unokatestvérétől Mikétől. 1328-ban idevaló nemes - biri emberekkel állt perben - nevében szerepel Ártánháza /Nyíracsádtól délnyugatra a Telekhegyen/, rokona 1335-ben perbeli nemes tanú. Kiss Lajos a század elején tárta fel kisméretű egyenes szentély záródású északi sekrestyével épült XIII. századi egyházát. A falu tehát lfi A Debreceni család uradalmának falvaira lásd MÓDY 1973b. 34, 37-38., MÓDY 1975. 88-89., MÓDY 1984/b. 112-14. 123-24. - Kerekegyháza: A II. 354-55. GYÖRFFY 1963. 632. 224