A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Régészet, Ókortudomány - Jankovics Katalin: Der spätbronzezeitliche Depotfund von Hajdúsámson-Kistelek

medencénél elválasztva osztottuk ketté: a Ny-i oldalon (24. lelőhely) gyérebbek voltak a telepre utaló jelek, míg a K-i oldalon (25. lelőhely) intenzívebbek. A nyomvonal középen szelte át mindkét lelőhelyet. A magnetometeres felmérés a 24. lelőhelyet szabályos, körárkos sírokból álló temetőnek, míg a 25. lelőhelyet egy laza szerkezetű, szigetszerűen házalapokkal tagolt településnek mutatta. Fodor István és Anders Alexandra 1997-ben hitelesítő szondákat nyitottak a lelőhelyeken. Ennek eredményeként bizonyossá vált, hogy a magnetometeres felmérések által jelzett szarmata telep és körárkos sírokból álló temető egy népességhez tartozott. 26. lelőhely (Hajdúdorog-Szállásföld észak) A 206-206,2 km-szelvénynél található. A 24-25. lelőhelyektől K-re egy kisebb homokdűneháton, kb. 0,5 hektár területen III—IV. századi település nyomait azonosítottuk. A nyomvonal az egykori települést középen szelte át. Az elpusztult újkori tanyamaradványok erősen megbolygatták a lelőhelyet. Feltáró munkát nem folytattunk az említett területen. 27. lelőhely (Hajdúdorog-Görögkút észak) A lelőhely a 207,8-208,1 km-szelvénynél található. A terepbejárás során egy K-Ny-i irányban húzódó, enyhén kiemelkedő partháton - melyet vízjárta terület vesz körül - őskori (középső neolit, bronzkori) és népvándorlás kori település nyomai kerültek elő. A terület nagy kiterjedésű, kb. 4,5 hektár. A nyomvonal hosszában, középen szeli át a lelőhelyet. A felszíni nyomok alapján kétségbe vonható, hogy egy összefüggő, nagy kiterjedésű telepről lenne szó. A művelt talaj alatt az egymástól jelentős távolságra lévő telepjelenségek lehetnek a forrásai azoknak a leleteknek, melyek a művelés adta talajmozgások következtében egyenletesen beterítették a felszínt. Feltáró munkát nem folytattunk az említett területen. 28. lelőhely (Hajdúdorog-megyehatár) A régészeti szakirodalom alapján utólag még egy lelőhelyet azonosítottunk a nyomvonalon, mely Hajdúdorog és Cigánybokor települések, ill. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék árokkal és erdősávval kialakított határára esik. A lelőhely a népi nyelven „Ördögároknak", más helyeken „Csörsz-ároknak" nevezett szarmata földsáncrendszer egyik ága. Feltáró munkát nem folytattunk az említett területen. 29. lelőhely (Polgár-Király-érpart) 1997-ben az ÉKM Autópálya Rt. Igazgatósága több helyen is módosította az M3-as autópálya nyomvonalát. Hajdú-Bihar megyét ez a Ny-i oldalon érintette. A Tisza vonalától a polgár-hajdúnánási útig terjedő szakaszon, az eredeti nyomvonaltól D-re, kb. 5 km-es szakasz leletmentését kellett elvégeznünk. Előzetes terepbejárás után sikerült azonosítanunk egy intenzív lelőhelyet, melyből 0,3 hektár területet nyitottunk meg. A lelőhely érinti az Asotthalom nevű középső bronzkori teli településtől DK-re húzódó parthátat. Az előzetes talajszondázások és a magnetometeres felmérések az erózió és a talajmozgás következtében fokozatosan kiegyenlítődő felszínt regisztráltak. A felszínen talált leletek hovatartozása kérdésesnek látszott. 152