A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Régészet, Ókortudomány - Jankovics Katalin: Der spätbronzezeitliche Depotfund von Hajdúsámson-Kistelek

nem kizárt hogy mesterséges őskori dombokról (pl. halomsírról) van szó. A talajfúrások azonban elvetik egy réteges teli-telep lehetőségét. Feltáró munkát nem folytattunk az említett területen. 15. lelőhely (Haj dúnánás-Külső-Tedej i-dülő) A 192,4 km-szelvénynél található. A tedeji templomdombtól ÉK-re 100 m-re egy ÉK-DNy-i irányú, nagy kiterjedésű - több mint 20 hektár területen elterülő - több korszak leleteit (középső neolitikum - AVK, kora bronzkor - nyírségi kultúra, késő bronzkor - Gáva kultúra, késő római császárkor, Árpád-kor) is magában foglaló lelőhely található, melynek egy része régészetileg védettnek nyilvánított. Az autópálya nyomvonala a lelőhely legészakibb részét is alig érinti. A talajfúrások egyértelműen tisztázták, hogy ezen a részen már nem találunk telepnyomokat. A felszíni leletek sűrű szóródása a talajműveléssel felgyorsított eróziós mozgás következménye. Feltáró munkát nem folytattunk az említett területen. 16. lelőhely (Hajdúnánás-Nagyszálláshalmi-dűlő) A 194,2-194,4 km-szelvénynél, ill. attól D-re található. A Keleti-főcsatornától K-re, ÉK-DNy-i irányban hosszan nyúlik a lelőhely, mely több hektár egybefüggő telep (AVK, szarmata) nyomait őrzi. A talajfúrások itt is világossá tették, hogy az autópálya nyomvonala alig érinti a lelőhelyet, és a leletek a talaj eróziós mozgásának eredményeként kerültek felszínre. Terepbejárás során V-VI. századi gepida és VIII-IX. századi késő avar leletanyagot is gyűjtöttünk. Feltáró munkát nem folytattunk az említett területen. 17. lelőhely (Hajdúnánás-Tedej-Kari-dűlő) A 196,2 km-szelvénynél található. A Lyukas-halomtól 400 m-re DK-re, a Tiszavasvári-Hajdúnánás műúttól 400 m-re Ny-ra lévő alacsony kiemelkedésen egy kisebb (1 hektár) kiterjedésű őskori és késő római császárkori felszíni leleteket tartalmazó lelőhelyet sikerült körülhatárolnunk. Az autópálya nyomvonala az É-i szélénél érinti. A talajfúrások nem igazolták, hogy a nyomvonalon régészeti objektumok lennének találhatóak. A felszínen szétszóródott leletek itt is az intenzív művelés és az erózió eredményeként kerültek ide. Feltáró munkát nem folytattunk az említett területen. 18. lelőhely (Tiszavasvári-Csereföldek) A 197-197,1 km-szelvénynél, ill. attól D-re található. A Tiszavasvári-Hajdúnánás műúttól 250 m-re K-re, egy vizes mélyedés Ny-i partján, É-D-i irányban húzódik a lelőhely, ahonnan kevés AVK kerámiatöredék került elő. A felszíni forma kiválóan alkalmas e kor népeinek megtelepedésére, viszont a nyomvonal a dombhátnak csak az É-i szélét érinti. Feltáró munkát nem folytattunk az említett területen. 19. lelőhely (Tiszavasvári-Fehértó úti II.-dűlő) A 200,1-200,3 km-szelvénynél, ill. attól É-ra található. Közvetlenül a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket elválasztó határvonaltól 200 m-re É-ra elhelyezkedő lelőhelyen a feltárás során csak kézi erővel dolgoztunk. 0,1 hektár területen 400 m

3 földet mozgattunk meg. A kutatószelvények - melyek mind KNy-i, mind É-D-i irányban a legintenzívebb pontokat érintették az 500 m hosszú nyomvonalon 150