A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Régészet, Ókortudomány - Jankovics Katalin: Der spätbronzezeitliche Depotfund von Hajdúsámson-Kistelek

méteres felmérések, talajtani fúrások, intenzív terepbejárások) egy kb. 28 hektár kiterjedésű horizontális telep létét igazolták, mely egyértelműen a már említett telihez kapcsolódik, ill. annak periférikus része. 7. lelőhely (Pol gár-Kengyei-köz) A 179,4—179,6 km-szelvénynél található. A Hódos-Örötvény-csatorna K-i magaspartján É-D-i irányban húzódó lelőhelyen 2,5 hektár területet nyitottunk meg, és összesen kb. 35 000 m

3 földet mozgattunk meg. Megtaláltuk a lelőhely K-i szélét; Ny-ról a ma is jól látható egykori folyómeder partja határolja. 1100 régészeti jelenséget azonosítottunk, ami a feltárás utáni végső értékelésnél 876 egymástól jól elkülöníthető régészeti objektumot jelentett. A lelőhely kb. 4/5-ét tártuk fel; a többi részen a felszíni formák alapján határoztuk meg a régészeti jelenségeket. A lelőhely leginkább egy nagy szarmata (III—IV. század) település nyomait foglalta magában. A folyómederrel párhuzamosan egy egyenes szarmata sánc húzódott végig, ettől K-re, egy kb. 80-100 m-es területen jellegzetes szabadtéri, méhkas alakú tároló gödrök tagolták a felszínt. A sáncárokkal párhuzamosan szabályos, négyszögletes, földbe mélyített házakból (22 db) álló utcasor képezte a település gerincét. Az őskori településnyomokból kiemelkedik a két AVK időszakból való, Ny-K-i irányítású cölöpszerkezetes, tagolt belső terű ház, közel az egykori folyómeder partjához. Ezenkívül a folyó belső partjába ásva több kora bronzkori (nyírségi) mély áldozógödröt és egy 12 db ép edényt tartalmazó középső rézkori (bodrogkeresztúri) áldozógödröt is sikerült feltárnunk. 8. lelőhely (Polgár-Kengyel-köz) A 180 km-szelvénynél, ill. attól É-ra található. A Hódos-Örötvény-csatornától K-re található háton, K-Ny-i irányban húzódó lelőhelyen a terepbejárás során különböző régészeti korokból (középső neolitikum - AVK, bronzkor, szarmaták - III—IV. század, népvándorláskor - V. század) származó leleteket gyűjtöttünk. A leletek felszíni szóródása, azok egyedi sajátosságai, valamint az egyéb telepnyomokra utaló leletek hiánya kétségessé tette számunkra, hogy számottevő telep lenne itt akár az őskorból, akár a késő római császárkorból. Feltáró munkát nem folytattunk az említett területen. 9. lelőhely (Polgár-Kengyel-köz) A 182,2-182,3 km-szelvénynél található. A terepbejárás során lápos, vízjárta területből kiemelkedő kisebb magaslatról néhány jelentéktelen őskori kerámiatöredéket, egy csiszolt kőbaltát és egy obszidián eszköztöredéket gyűjtöttünk. Közvetlenül sem a talajtani vizsgálatok, sem az újabb terepszemle nem hozott adatot arra vonatkozóan, hogy itt bármilyen őskori telepjelenséggel számolnunk kellene. Feltáró munkát nem folytattunk az említett területen. 10. lelőhely (Polgár-Kengyel-köz) A 182,6-182,7 km-szelvénynél található. A 9. lelőhelytől K-re 400 m-re, a vízjárta, szikes területből kiemelkedve, egy É-D-i irányban húzódó partháton a terepbejárás alkalmával őskori (AVK) telep nyomaira bukkantunk. Az autópálya nyomvonala K-Ny-i irányban - a legkeskenyebb résznél, kb. 40 m hosszan - szeli át a lelőhelyet. 148