A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Régészet, Ókortudomány - Jankovics Katalin: A Hajdúsámson-Kistelekről származó későbronzkori raktárlelet

A magyarországi leletanyagban a lábszárvédőlemezek a kurdi horizont depotleleteiben for7 8 9 dúlnak elő a Dunántúlon: Rinyaszentkirály , Nadap, Nagyvejke , Esztergom-Szentgyörgymező, Lengyeltóti V. depotlelet. Az egyik csuklóvédőlemezen a díszítés elrendezése (t. 3.) a Kufim-i lábszárvédőlemezzel 12 mutat hasonlóságot : középen függőlegesen futó szabálytalan pontsorokból kialakított sávok, köztük nagyobb ponthólyagok. A Hajdúsámson-kisteleki depotlelet csuklóvédőlemezei egyedülállóak, hasonló kivitelezésű díszített darabok magyarországi anyagban eddig nem fordultak elő. A nadapi depotleletből amely tartalmazza a korszak teljes védőfegyverzetét: sisak, lábszárvédő, pajzs, páncél -, ismerünk 13 még 2 db egymással párt nem alkotó bronzlemezből trébeléssel készített csuklóvédőlemezt. Ezek kidolgozása sokkal egyszerűbb, a pont-hólyag technika helyett vízszintesen futó bordák tagolják a lemezt. Az Alföldön a Gáva kultúrához köthető nyírbogdányi depotleletben fordul még elő hasonló trébelt, meghajlított bronzlemez : a lemez két szélén kettős szegecslyuksorral, felülete díszítés nélküli, valószínűleg ezt is csuklóvédőlemezként használták. A láb- és csuklóvédőlemezek használata a Kárpát-medencében a Mediterraneumból érkező hatásokra alakul ki. Előfordulásuk a Közel-Keleten és az Egeikumban gyakori. Itáliában a Torre Galli-i 65-ös csontvázas sírban fordult elő az alkaron bronzlemezből készült karvédő, amely időben az urnasíros kultúra fiatalabb Ha B időszakának felel meg. A Kárpát-medencében a lemezek használata egyértelműen idegen hatást mutat, az urnasíros időszak kezdetén jelennek meg. A korabronzkor időszakában az Aunjetitz-i és a Vetefov kultúrában fordulnak elő mandzsettaszerű bronzlemezek „Armmanschetten" Morvaországban és É-Ausztriában. Ezek használata nem mutat kontinuitást az urnasíros korszakig. Készítési technikájuk, díszítésük is eltérő: a díszítőmotívumokat nem trébeléssel, hanem bekarcolással alakítják ki. Nem hozhatók összefüggésbe az urnasíros kultúra idején megjelenő csuklóvédő lemezekkel. A Kárpát-medencében a kar- és kézvédő spirálisban végződő tekercsek gyártása volt honos. A középsőbronzkori fejlődést lezáró ún. koszideri típusú kincsleletekben megtalálhatóak: Dunaújvá7 HAMPEL, 1896. T. XXCV; MERHART, 1969. 182-184.; MOZSOLICS, 1985. T. 98. 8 PETRES, 1982. 61-66., Abb. 3a-c, 3b-d, 4a-b. 9 MÉSZÁROS, 1971-72. T. XIII/13a-f; JANKOVITS, 1997. 6, Abb. 4. 10 MOZSOLICS, 1985. 27, T. 138/16.; JANKOVITS, 1997. 6, Abb. 5. " A depotleletet Honti Szilvia találta és publikálja. Horváth Péter restaurálta a lábszárvédőlemezt, az Iparművészeti Múzeumban 1997. június 10-22. között rendezett „Megmentett műkincsek" című kiállításon szerepelt. 12 MERHART, 1969. 180-181., Abb. 2/1. 13 PETRES, 1982. 64., 69., 75., Abb. 13a-b. 14 JÓSA-KEMENCZEI, 1963-64. 35., T. XLI/52.; KEMENCZEI, 1984. 179. T. CLXXV/52. 15 Közel-Keleten: ZACCAGNINI, 1977. 32.; KENDALL, 1981. 201-231.; STILLMAN-TALLIS, 1984. T 139/87., 88.: Nuzi városa É-Mezopotámiában található a Tigris bal partján. Az ásatások során több mint 4000 ékírásos agyagtábla került elő, amelyek a Kr. e. XV-XIV. sz.-ra keltezhetőek. Nuzi jelentős fegyvergyártó központ volt. Az agyagtáblák közül mintegy 80 tábla a harcosok fegyverzetéről és a harcikocsikról szól; 15 különböző típusú harci felszerelést, harcikocsit, védőfegyverzetet különböztetnek meg, közöttük szerepel a csuklóvédőlemez is. Egeikumban: SNODGRASS, 1967. 86.; VERDELIS, 1967. 21.; CASSOLA-GUIDA, 1973.66. 16 ORSI, 1926. 52., Abb. 34.; MERHART, 1969. 186., Abb. 4/2. 17 ONDRÁCEK, 1961. 66-68.; TIHELKA, 1965. 2., 4., 39., 55., T. 2., 3., 10/a, 23/b; SCHUBERT, 1966. 278-279. 18 TIHELKA, 1965. T. 2., 3., 10/a, 23/b. 131