A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Régészet, ókortudomány - Nagy Emese Gyöngyvér: Az alföld vonaldíszes kerámia kultúrájának kialakulása

Tiszaörvény-Temetődomb (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 1943-ban földmunkáknál kerültek elő a Szatmár II-csoport jellegzetes (ujjbenyomásos, körömcsípéses, vonaldíszes és mélyen tűzdelt) edénytöredékei, melyek a Magyar Nemzeti Múzeumban találhatóak. Ltsz.: 1943.

1.

10 Kőtelek-Huszársarok (Jász-Nagykun-Szolnok megye) Raczky P. 1974-ben leletmentés során a Körös kultúra (1.gödör) és az AVK (6.gödör) hulladékgödre mellett a 8.gödörben

11 jellegzetes Szatmár II cserepeket talált. Ez egyben tükrözi a lelőhely fontosságát is, mivel ez az első közvetlen stratigráfíai megfigyelés a Körös kultúra, a Szatmár II-csoport és az AVK között.

12 A leletanyag a szolnoki Damjanich János Múzeumban található. 2. A MÉG NEM PUBLIKÁLT LELETANYAGOK ISMERTETÉSE Tiszavalk-Négyes (Il-III.táblázat és l-27.tábla) A Szatmár II eddig ismert anyagai közül a tiszavalki fontos szerepet tölt be a csoport kulturális hovatartozásának kérdésében, hiszen a már jól ismert Körös elemeken túl megjelennek a jellegzetes vonaldíszes sajátosságok is: a háromszögletű arcú, az arc jobb felső sarkában átfúrt idol (25.t./6a-b), a kis arcos edény töredéke a jobb szem fölötti ívelt sarló alakú motívummal, mely az orrnál villásan elágazik (25.t./l) és a lapos, vállas csontkanalak (25.L/3-5). A lelőhely Borsod-Abaúj-Zemplén megye legdélebbi csücskében, a Közép-Tisza-vidék északi részén, Tiszavalk és Négyes közötti községhatáron fekszik.(3. térkép) Elökerülési körülmények 1968-ban - egy gyerek bejelentése alapján - Patay P. és Korek J. a helyszínre kiérve a községhatárt képező határárok K-i partján, ill. az ároktól K-re elterülő háton neolit cserepeket gyűjtött össze. Ez a hát kb. 80 m szélességű, megközelítőleg ÉK-DNY irányú és két egykori ér határolta. Ezt követően mintegy három nap alatt több felületet kijelölve (ált. 5x5 rrf-es szelvények voltak ezek) és ásónyomonként haladva sikerült a leletanyagot kiásni. Mint később kiderült valamennyi lelet egy hatalmas gödörből került elő, bár pontos méreteit nem ismerjük, rajz, ill. fotó nem készült róla. Az ásatok leírása alapján a gödör betöltése „az első ásónyomban barna, alatta majdnem szurkos fekete. Ebben volt a legtöbb cserép. Az I.felület K-i oldala mentén mintegy 65 cm-től lefelé világosabb barna színű követte. A gödör széleit a fekete réteg alján kagylóhéjak is kísérték. Az első felületben a világosbarna rétegben paticsdarabok is akadtak. Az V.felületen a fekete rétegben is voltak apróbb paticsszemek."

13 10 Kalicz N.-MakkayJ.: Probleme des frühen... (1972) Abb.9./1-8,10,14-16. (90.) - Kalicz N.-Makkay J. i.m. (1977) 169. 11 Raczky P.: A korai neolitikumból a középső neolitikumba való átmenet kérdései a Közép- és FelsőTiszavidéken. ArchÉrt 110 (1983) 9.kép 12 Raczky P. i.m. (1983) 161-192; 16-17. és 24-25.képek (175-176.; 185-186.) - Raczky P.: A Tisza-vidéki középső neolitikum kialakulásának kulturális és kronológiai problémái. In: A Tisza-vidék kulturális és kronológiai kapcsolatai a Balkánnal és az Égeikummal a neolitikum, rézkor időszakában (Újabb kutatási eredményekés problémák). Szolnok 1988,10-19.képek 13 Tiszavalk-Négyes ásatási naplójából (1968jún.18-20.) 73