A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)
Régészet, ókortudomány - Nagy Emese Gyöngyvér: Az alföld vonaldíszes kerámia kultúrájának kialakulása
lezi, hogy Szlovákiában a VK fejlődése ezzel a korai, második szakasszal indul meg; a legkorábbi fázis hiányzik. A közép-európai VK a Vinöa A fázisból vagy a Staröevo kultúrából származtatható. 6 A közép-európai VK kialakulását érintő kérdések természetesen nemcsak tipológiai jellegűek, hanem társadalmi és gazdasági szempontúak is: a VK kialakulásával párhuzamosan éghajlatiföldrajzi változások is lezajlottak. A kultúra kialakulását a legkorábbi mérsékelt övi neolitikus kultúra - a Staröevo-Körös kultúra - hatása eredményezte a helyi mezolitikus eredetű őslakosságra, tehát D-É irányú hatások során jött létre. A legkorábbi VK Északkelet-Magyarország, Erdély és a Dunántúl területén alakult ki - fejtette ki véleményét J. Nandris. 1 Mint láttuk, Quitta - cseh alapokból kiindulva - felvázolta a közép-európai VK legkorábbi szakaszát, de elméletét nem támasztotta alá stratigráfiai adatokkal. Lichardus helyesnek tartja a legidősebb fázis kronológiai beosztását. Ellenben nem ért egyet azzal, hogy a VK kialakulását sokan a StaröevoKörös komplexum alapjaiból vezetik le későbbi mezolitikus hatással is számolva. Számos vizsgálat kimutatta, hogy Közép-Európában nincs közvetlen kapcsolat a korai neolitikus és a mezolitikus kultúrák között! Lichardus a közép-európai VK-t (melyet korábban területileg jól elhatárolt) a „nyugati vonaldíszes kerámia", és a „keleti vonaldíszes kerámia" 8 elnevezésekkel különbözteti meg. Ez utóbbi legkorábbi fázisát az ún. „Protolinearbandkeramik" (későbbiekben: proto-VK) - MichalovceHradok - képviseli, utána a kultúra korai fázisaként a Barca III típusú leletek következnek. A protoVK ugyan mindkét VK-csoport alapját képezi, mégis csak a keleti területen jelenik meg; kerámiaformái szoros rokonságot mutatnak a Körös kultúráéval. Ebből a „Kelet-kárpáti proto-VK" és a Körös kultúra közötti időbeli párhuzamosságra következtethetünk. A VK kialakulását - Északnyugat „Jugoszláviáig" való elterjedése alapján - a Dél-Dunántúlra helyezi. 9 J.Pavúk szintén a szlovák leletek kapcsán közelítette meg a közép-európai VK kialakulásának kérdését, ahol az előkerülő bínai anyag alapján a korai VK 10 fejlődését három fázisra osztotta fel: Nitra—»Bína—»késői fázis. 11 Későbbi cikkében az előkerülő újabb leletek alapján már négy szakaszt különít el: Nitra-fázis-»Hurbanovo-fázis—»Bína-fázis—>-Milanovce-fázis. 12 Mivel a késő Staröevo-Cris. kultúrák párhuzamossága a kialakult Vinöa kultúrával bizonyítatlan maradt, ezért nem mondhatjuk, hogy a korai VK (Nyugat-Szlovákiában) egyidejű a Vinöa kultúrával. Jóllehet a „politurmuster" és más díszítésbeli sajátosságok mégis azt mutatják, hogy a Bína típusú korai VK kronológiailag közel áll a Vinöa kultúra kialakulási idejéhez. Pavúk szerint a nyugat-szlovákiai, a dunántúli és a közép-európai VK már a Staröevo-Cris. kultúrák idejében - a „Linear B-fázis" alatt - kialakult és azzal párhuzamosan fejlődhetett. Közülük is legkorábban a Dunántúlon és innen terjedt Közép-Európa felé. 13 R.Pittioni a közép-európai VK kialakulását a Staröevo kultúra „Spiraloid A-fázisával" való intenzív kapcsolat eredményeként fogja fel. 14 6 J. Lichardus: Beitrag zur Linearbandkeramik in der Ostslowakei. AR XVI 1964/4, 841-865. 7 N. Nandris: Relations Between the Mesolithic, the First Temperate Neolithic, and the Bandkeramik: the Nature of the Problem. In: Aktuelle Fragen der Bandkeramik. Székesfehérvár 1972 61-70. 8 A „keleti VK" kronológiai kapcsolatairól a következő alfejezetben (Az AVK kialakulása) szeretnénk bővebben szólni. 9 J. Lichardus: Zur Entstehung der Linearkeramik. Germania 50 (1972) 1-10. - J. Lichardus: Beitrag zur chronologischen Stellung der östlichen Linearbandkeramik in der Slowakei. In: Aktuelle Fragen der Bandkeramik. Székesfehérvár 1972 107-122. 10 Nyugat-Szlovákiában a legkorábbi szakaszt a VK „korai" anyaga képviseli; az ún. proto-VK - mint a legkorábbi fázis képviselője csak a „Kelet-kárpáti VK"-x& jellemző. 11 J. Pavúk: Zur Chronologie und zu kulturellen Beziehungen der älteren Linearkeramik. In: Actes du VIII e Congrés International des Sciences Prehistoriques et Protohistoriques. Beograd 1973 (2), 275-279. 12 J. Pavúk: Ältere Linearkeramik in der Slowakei. Slit XXVIII/1 (1980) 7-40. 13 J. Pavúk i. m. (1973) 273-281. -J. Pavúk i. m. (1980) 56-90. 14 R. Pittioni: Die Entstehung der Linearkeramik. In: Geschichte Österreichs 1/2, Wien 1980, 46. 55