A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)
Régészet, ókortudomány - Nagy Emese Gyöngyvér: Az alföld vonaldíszes kerámia kultúrájának kialakulása
Nagy Emese Gyöngyvér AZ ALFÖLDI VONALDÍSZES KERÁMIA KULTÚRÁJÁNAK KIALAKULÁSA /. ÁL TALÁNOS KUTA TÁSTÖRTÉNETI KÉP'' 1. KUTATÁSTÖRTÉNET A vonaldíszes kerámia kultúrájának kialakulása A vonaldíszes kerámia kultúrája (Linien-/ Linearband'/Bandkeramik) 1 a neolitikum folyamán nagy területet foglalt el Európában: Hollandiától Ukrajnáig, ill. Moldváig terjedt el. (1.térkép) 3 A korábbi elképzelések helyett ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy az egységes színezetűnek tartott kultúra tulajdonképpen több helyi, lokális tömbre oszlik. A kisebb-nagyobb formai és díszítésbeli eltérések ellenére ma is összefoglalóan a vonaldíszes kerámia kultúrája névvel jelöljük. A század első felében készültek a vonaldíszes kerámia kultúrájára (későbbiekben: VK) vonatkozó kisebb munkák, de ezek csak a kerámiaanyag jellemzésén keresztül próbálták meg fázisokra tagolni a VK-t; a kialakulására vonatkozólag még nem kapunk támpontot. 2 Későbbiekben a bővülő leletanyag lehetővé teszi a kultúra kialakulási körülményeinek vizsgálatát, bár eredetét sokan sokféleképpen magyarázzák. H.Quitta foglalta össze először és határozta meg a közép-európai legkorábbi VK eredetének kérdését, kronológiáját és forrásanyagát. A VK kialakulását a Kárpát-medencei korai neolitikummal hozza kapcsolatba, szerinte a „kialakító impulzust" onnan kapta. 3 A legkorábbi VK nyugat felé Dél-Morvaországból és Alsó-Ausztriából terjedt el, míg Közép-Európába a Duna és az Elba közvetítésével jutott. Következésképpen a Dunántúlon egy korai „Vornotenkopf fázissal is számolhatunk. A VK legkorábbi horizontjai Dél-Morvaországban és Nyugat-Magyarországon a Körös kultúra életével - annak egy szakaszával - párhuzamosíthatok, egyébként pedig a StarJelenlegi munkám alapját az 1996-ban elkészített szakdolgozatom képezi. Ebben a részben általános kutatástörténeti, településszerkezeti és átfogó kronológiai képet próbálok adni a vonaldíszes kerámia kultúrájáról. Kutatásaim során több kultúra, ill. csoport névhasználatával probléma merült fel. A Körös kultúra/csoport/Körös-Starcevo kultúra esetében a szerzőktől függően használtam az elnevezést, a Protovinőa/ProtoVinca/"protovinca" esetében a ProtovinCa formát. Jóllehet a Szatmár 11-csoport névhasználat ma már elavultnak tűnik - mégis a kutatók többsége - így én is ezt használom az AVK kialakuló fázisának jelölésére. A kéziratot 1996 decemberében zártam le. 1 A német terminológiából átvett szakkifejezések, melyeknek tükörszerü fordításából származnak a kultúra magyar elnevezései. 2 Itt pl. J. A. Jira, J. Palliardi, O. Menghin, H. Butschkow, W. Buttler, E. Sangmeister, B. Soudsky, E. Neustupny, E. Hoffmann munkáira gondolok. 3 H. Quitta: Zur Frage der ältesten Bandkeramik in Mitteleuropa. PZ XXXVIII (1960) 30-38. 53