A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Művelődés- és irodalomtörténet - Bakó Endre: Gulyás Pál az Ady Társaságban

totta bennük közös hivatásukat, az összetartozás távlatait, erjesztő hatása tehát túlhaladt a város sorompóin. Ez a hatás elsősorban szellemi, esztétikai természetű volt, s nem világnézeti. Minden utólagos elmarasztalás, bizonyítványmagyarázó vagy érdemekre kacsingató emlékezés ellenére le kell szögeznünk, hogy a társaság a kultúrát nem akarta az ideológia szolgálatába állítani, a művészeti értékeket „átpolitizálni". Számtalanszor kinyilvánította, hogy távol tartja magát a pártpolitikai érdekektől. Az alakuló gyűlésen ezt mondta Juhász Géza: „Soha nagyobb hiánya nem volt a megértő szeretetnek, mint napjainkban, mikor a művészek is apró pártokban forgácsolják erejüket, mint a nagy tömegek. A mi törekvésünk az, hogy otthont teremtsünk művésznek és műbarátnak egyaránt: otthont, ahová belépve közös áhítatban egyesülhessünk a szellem, a szépség imádatára...

5 Az 1927. november 27-én Babits Mihály, Juhász Gyula és Szabó Lőrinc vendégszereplésével megrendezett Ady-ünnepség (születésének fél évszázados emlékére) nagyszerűen sikerült, az Ady Társaság a sikeren felbuzdulva, országos elismerés által övezve egyre-másra hívta Debrecenbe a legjobb magyar írókat, Kosztolányit, Kassákot, Karinthyt, Móriczot, Földessy Gyulát, Nagy Endrét, majd 1931-től Németh Lászlót, Kodolányit, Illyés Gyulát, Erdélyi Józsefet stb. A társaság elhatárolta magát a konzervatív ízléstől és a hivatalos magyar irodalmi nagyságoktól, velük továbbra is a Csokonai Kör tartotta a kapcsolatot. Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy a két irodalmi társaság harcban állt egymással, sőt Juhász Géza, Gulyás Pál örökös tagjai voltak a másik egyesületnek, amiként Kardos Albert, a Csokonai Kör egyik vezéralakja alapítója az Ady Társaságnak. Természetesnek vesszük, hogy Gulyás Pál csatlakozott az Ady Társasághoz. Ő maga nem vezérkedett a szervezésben, ennek ellenére az 1927. június 19-én megtartott alakuló közgyűlésen beválasztották a 12 tagú választmányba, ez a grémium aztán őt bízta meg az irodalmi osztály vezetésével. Kardos Pál a választmánynak csak póttagja, az irodalmi osztálynak előadója lett. Ezzel csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy Gulyásnak, a fiatal költő-tanárnak tekintélye volt nemzedéke szemében! Az nem keltett meglepetést, hogy ügyvezető elnökké Juhász Gézát, főtitkárrá Kardos Lászlót emelte a bizalom.

6 Az alapszabályok láttamoztatása, a társaság engedélyeztetése ügyében rendkívül erőteljes tevékenységet kellett kifejteni. Kardos László 1928 januárjában kelt főtitkári beszámolója megemlíti, hogy Juhász Géza, Kardos László, Kardos Pál, Schlotter Ferenc személyesen is eljártak az ügyet sürgetendő.

7 Gulyásról nem esik szó, ami két ok miatt sem meglepő. Az egyik a költő közismerten visszahúzódó természete. A másik: közvetlenül Babits Mihály első debreceni szereplése után Gulyás megszűntnek tekintette tagságát, megszakította a társasággal a kapcsolatot, Juhász Gézával még beszélő viszonyban sem volt. Ez az állapot 1928 első felében javában tartott.

8 Az eltávolodás, a neheztelés nem akadályozta meg abban, hogy az 1928. november 25-én megtartott Tóth Árpád-emlékest számára verset adjon. Az Egy lélek csengett itt című költeményt Tuster Jolán olvasta fel. Sőt, az 1928. december 19-én megtartott debreceni költők estje számára is adott verseket, amelyeket Bíró Janka olvasott fel.

9 Gulyás sajnálhatja, hogy nem vett részt a társaság 1928-as, 1929-es, 1930-as munkájában, hiszen elmulasztotta, hogy személyesen megismerkedjék Kassák Lajossal, Kosztolányi Dezsővel, hogy újratalálkozzék Babits-csal, nem volt ott Oláh Gábor ünneplésén, nem került kapcsolatba Nagy Endrével és Földessy Gyulával. Nincs ott a második Tóth Árpád ünnepségen 1930 novemberében sem, ahol Kosztolányi ismét előadó volt Móricz Zsigmonddal együtt. 5 Az alakuló ülés jegyzökönyvét reprodukálja Juhász I. 105-109. 6 Uo. 108-109. 7 Uo. 111. (Főtitkári beszámoló, 1928. jan. 15.) 8 „Csodálatos a saját lelkünk..." Gulyás Pál Rédey Tivadarhoz írott levelei, Alföld. 1975. aug. 47-53. 9 Debreceni Független Újság (a továbbiakban DFÚ) 1928. dec. 20. 6. 404