A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Művészettörténet, Iparművészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár I. Művész életrajzok A-tól d-ig

amelyet szülővárosa megvásárolt. 1836-ban a müncheni akadémián folytatta tanulmányait, a szobrászattal ismerkedett. 1837-39 között Debrecenben élt, lefestette a Király, Veres, Sárváry család tagjainak arcmásait. 1839-től Pesten tartózkodott, itt találkozott Liszt Ferenccel, akinek egészalakos szobrát megmintázta. Liszt támogatta olasz tanulmányútját. Velencében több Veronese és Tiziano művet másolt, a vértesi róm. kat. templom számára pl. Tiziano Assunta-ját. 1845-ben visszatért Debrecenbe, itt megfestette Szoboszlai Papp István püspök arcképét és megmintázta Sárváry Pál mellszobrát. 1846-ban Pesten festette történelmi képét (Hunyadi Jánosnak átadják Belgrád kulcsait). Ekkor követte Liszt Ferencet Weimarba. Ott mintázta márvány reliefjét (MNGban) és egészalakos szobrát (ma a weimari Liszt Ferenc múzeumban). 1848-ban Pesten mintázott Kossuth szobra népszerű lett, több példányban árusították. Ennek egy példányát „akasztották fel" Munkácson 1849-ben. Ekkor elhagyta az országot, Londonba emigrált, állítólag ott éhenhalt. Korai portréin jellegzetes cívisarcokat ábrázolt provinciális jelleggel. Későbbi arcképei biedermeier stílusban készültek. A Pesti Műegylet 1840-es évi kiállításán vett részt. Az 1939-ben Debrecenben rendezett MANSZ kiállításon még hat portréja szerepelt. Sárváry Pál mellszobra a debreceni Református Kollégiumban, Imakönyvet tartó idős nő, Szoboszlai Papp István arcképe a Déri Múzeumban, Női arcképe (1846), Szent legenda - Bűnbeesett apáca (1848) című festményei és Liszt portréja (1848)aMNG-ban. írod.: Z L. (Zoltai Lajos): D. K. a festő és szobrászművész = DM. évk. 1934. (Debrecen, 1934), 91-93. Soós Gyula: DK (1815-1850?) = Múz. Kurír, 1970. 3. 9-14. Sz. Kürti: DK. = HBN. 1986. márc. 8. Sz. Kürti: A Református Kollégium és a képzőművészetek 1790-1848. = DM évk. 1988. (Debr., 1990), 249-299. 390