A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Természettudomány - Szabó Sándor: Adatok a debreceni Nagyerdő néhány tarkalepkéjének életmódjáról

Szabó Sándor ADATOK A DEBRECENI NAGYERDŐ NÉHÁNY TARKALEPKÉJÉNEK ÉLETMÓDJÁRÓL BEVEZETÉS Hazánk legrégebb természetvédelmi területe a Debrecen városát körülvevő pihenést és felüdülést jelentő Nagyerdő. Magát az erdőt az évszázadok során sokféle hatás érte, melynek eredményeként a területe fokozatosan csökkent, egyre kevesebb élettér jut az őshonos hövény és állatvilágnak. Az erdőtől elhódított területeken házsorok, utcák, kertségek épültek. Ez a településszerkezet mégis mint kultúrbiotóp harmonizált, sőt otthont nyújtott számos élőlénynek. Ezt az évszázadok alatt fokozatosan kialakult főként gazdálkodók lakta városrészeket, át nem gondolt városrendezéssel az 1960-as évektől kezdődően szanálták, ezzel végleg megpecsételődött az ott élt élővilág sorsa. Egyik rovarcsoporttal sem foglalkoztak annyian, mint a lepkékkel. Egy adott terület környezeti állapotát hűen tükrözik a környezeti változásokra feltűnően érzékeny nappali lepkék világa. A Nagyerdő lepkevilágáról több mint 100 évre visszamenően vannak adatok és ebből az tűnik ki, hogy akár néhány évtizede is milyen gazdag rovarvilág élt ezen a területen. A fokozatos fajszegényedés még a mai időben is tart, egyre kevesebb faj képes a körülötte lezajló biotópromlást tolerálni. Az egykori diverz környezet, mely jellemzője a fajok sokrétű változatossága, erősen a homogenitás irányába tolódott el. Dolgozatomban az egyik legsérülékenyebb család, a tarkalepke (Nymphalidae) néhány a Nagyerdőn még megtalálható fajával foglalkozom, melyek között akadnak védett, ritka fajok, de vannak védelemre szoruló egyre fogyatkozó, más országokban már védelem alatt lévő lepkék. VIZSGÁLATI ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálati és kutatási célból kiválasztott faj mindegyike a fejlett vegyiparral rendelkező nyugat-európai államokban már többségük védett vöröskönyves faj. A nappali pávaszemet tömegesen tenyésztik és telepítik a tápnövényét, a nagy csalánt hobbikertekbe is. Egyes kipusztult vagy annak a szélére juttatott fajokra óriási összegeket költenek többnyire eredménytelenül. Fajt védeni hatékonyan csak úgy lehet, ha ismerjük az igazi biotópját, annak minden apró részleteit és hatásukat a fajra. Életmód és életmenet kutatáskor kiderített adatok birtokában tudunk hatékony védelmi javaslatokat tenni a természetvédelmi szakemberek részére. Az imágók táplálkozási szokásai, áttelelésük folyamata, lárvális fejlődésük legsérülékenyebb szakaszai voltak a fő vizsgálati szempontok a kiválasztott fajoknál. Nagy rókalepke (Nymphalis polychloros) Gyászlepke (Euvanessa antiopa) Nappali pávaszem (Inachis io) Atalanta lepke (Vanessa atalanía) 35