A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Szűcs Ernő: A Debreceni Gazdák Bankja Rt. (1911–1938)

igen élénk banktevékenység jele volt. Ezzel együtt az első mérleg főösszege majd négyszerese az évközben megemelt részvénytőkének (1 millió:3 883 731). Bár csupán az első működési évről volt szó, máris 51 331 korona nyereség jelentkezett. Az utolsó békeévben, 1913-ban még némi további emelkedés is mutatkozott, mert akkor 53 446 koronát ért el a nyereség. AZ I. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN Alig járt le az első igazgatóság és felügyelő-bizottság megbízatása, kitört az I. világháború, amely teljesen szétzilálta a megszokott gazdasági életet. A vállalat élére már előzőleg Udvarhelyi Géza volt igazgatósági tag nyert megválasztást, ugyanakkor az igazgatóság tagja lett még 1912ben az a Suhajda Béla, aki 1914-től már az intézmény vezérigazgatója.

9 A pénz értékének romlása, a háború alatti infláció a részvénytőke gyors emelését tette volna szükségessé. Ezzel szemben a Debreceni Gazdák Bankja Rt. arra kényszerült 1916-ban, illetve 1917-ben, hogy 200 koronás részvényeit 100 koronára lebélyegezze, s ezzel 400 ezer koronára csökkentse alaptőkéjét. A hanyatlásjele volt az is, hogy az 1913-ban már majd 2 millió koronás betéti számla 924 793-ra, felére zuhant vissza. Nem sokkal később, 1919-ben pedig már csak 26 691 korona szerepelt ezen a számlán, ami érték átszámítás nélkül is alig 1%-a háború előttinek.

10 így természetesen leszűkült a bank hitelnyújtó képessége, ami maga után vonta a jövedelmezőség, a nyereség mértékének csökkenését is. Elodázhatatlanná vált a saját tőke növelése. Csakhogy a részvényesek anyagi helyzete annyira leromlott a háború idején, hogy a tervezett emelést nem tudták végrehajtani, mindössze a régi 100 koronás (lepecsételésüket 1. előzőekben) részvényeket vonták össze 200 koronás részvényre, s ezekhez bocsátottak ki 2500 darab új 200 koronás részvényt, ami által elérték ugyan az 1 millió koronás tőke nagyságot, de ez - a pénzromlás következtében -, tört részét érte már az egykori alaptőkének. A valamikori 53 ezer koronás évi nyereséghez viszonyítva előbb (1919) 1893, majd annak is harmadára 608 koronára (1920) esett vissza a nyereség. A saját tőke állománya mellett az idegen tőke összege is lecsökkent. Az egykori (1913-as) 1 060 066 visszleszámítolt váltó összege előbb (1919) 5781, majd 1920-ban 653 koronára mérséklődött. A hitelezők rovatában is a 60 461 korona (1913) 17 734 koronára kisebbedett 1920-ra, ami az előzőekkel együtt végképpen leszűkítette a bank tevékenység folytatását. Megmutatkozott ez a csökkenő forgalom abban is, hogy a kezdő év 73 723 226 koronás összforgalmával szemben 1919-ben csupán 39 488 054 koronás hasonló tételről beszélhetünk, ami alig fele az 191 l-es adatnak. INFLÁCIÓ - STABILIZÁCIÓ - GAZDASÁGI VÁLSÁG (1919-1933) A világgazdaság történetének addigi egyik legnagyobb fokú inflációját, hazánk I. világháború utáni pénzromlását, a forgalomba került papírpénz mennyiségének rendkívüli megnövekedését azzal is igyekeztek nálunk a társascégek mérsékelni, hogy állandóan növelték tőkeállományukat. Be kell vallani azonban, hogy a tőkenövelésükkel nem tudtak lépést tartani az inflációval." 9 DKK 1914. évre, 188. 10 MBiT III. 385. 11 Uo. 262