A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Szűcs Ernő: A Debreceni Gazdák Bankja Rt. (1911–1938)

Jelen munkánk célja Harsányi Pálhoz hasonlóan egy pénzintézet működésének egészét áttekinteni. Szándékunk a Debreceni Gazdák Bankja Rt. történetének ismertetése. Tesszük ezt annak ellenére, hogy ez a bank fennállta idején (1911-1938) nem volt meghatározó jelentőségű pénzintézete a városnak, de mégis jellegzetes intézménye volt, mert létezésének idején a hozzá hasonló típusú kisbankok lepték el a helybeli pénzpiacot. A Debreceni Gazdák Bankja Rt.-ben lejátszódottak jellemezték a Debrecenben működő bankok 60-70%-át, így ha ezek a bankok külön-külön nem is szabták meg a város hitelének arculatát, de együttesen a korszaknak jellemzői voltak. ALAPÍTÁS A Kossuth utca 17. szám, illetve mivel ez az épület sarokház volt; a Batthyány utca 1. szám alatt működött a Debreceni Gazdák Bankja Rt. intézménye 1911-től kezdve hosszú évtizedekig. Az igazat megvallva a Debreczen című újság már 1907. április 25-én hírt adott arról, hogy városunkban rövidesen megalakul 600 ezer korona alaptőkével egy gazdák érdekeit képviselő pénzintézet.

2 E bank létrejöttét ifj. Kertész János, Harangi Sándor, Bányai Péter, Kertész Imre, Györffy István, Kertész László, Varga Imre, Kertész István, Draveczka Sándor, Radákovics Géza, Király Gyula, dr. Kovács József, dr. Varga Emil, Parti Ferenc, Nagy Gyula, Kiss Lajos, Nagy Sándor kezdeményezték. Az alapítás gondolatát - mint a fenti névsorból megállapítható -, elsősorban tehetős, de a jövőben is beruházni szándékozó gazdálkodók óhajtották. Elképzelésük azonban éveken át nem vált valóra, mert a Debreceni Gazdák Bankja Rt. csak 1911. január 5-én jött létre. Ekkor tartották meg az alakuló közgyűlést a városháza nagy tanácstermében.

3 E gyűlésen kimondták a részvénytársaság megalakulását, elfogadták az alapszabályokat és megválasztották a három évre kinevezett igazgatóságot, valamint a felügyelő-bizottságot. Az az elképzelés is tárgyalás alá került, hogy a tervezet 2500 darab 200 koronás részvényből álló tőkét 5000 darab 200 koronásra emeljék fel, azaz az 500 ezer koronás részvénytőke 1 millió koronára emeltessék fel. Ezt azonban nem sikerült keresztülvinni, így az induló bank csupán 500 ezer korona tőkével rendelkezett. (Összehasonlításképpen Debrecen egyik nagy bankja, a Debreceni Első Takarékpénztár Rt. ekkor 7 500 000 részvénytőkével és további 5 077 989 korona különböző tartlékkal diszponált.) Az alapítók azonban nem mondtak le a nagyobb tőkével kapcsolatos elképzelésükről és már az első működési év végére (1911) újabb 2500 darab részvény kibocsátásával 1 millió koronára növelték a részvénytársaság tőkéjét (1911. dec. 21-i közgyűlés). Igaz, ebből rövidesen (valószínűleg a befizetések elmaradása miatt) 200 ezer koronát levontak, de az alaptőke ezek után is 60%-kal magasabb lett (500 000:800 000), mint az alakuló ülésen elfogadott összeg.

4 Az új pénzintézet alapításában részt vett dr. Bakonyi Samu országgyűlési képviselő, Kovács Gyula Hajdúvármegye alispánja, dr. Justh János országgyűlési képviselő. E három személlyel kapcsolatban kell elmondanunk, hogy a korabeli szokás volt az elnökségbe néhány országos jelentőségű és egy-két, a helybeli közéletben fontos szerepet betöltő egyént a részvénytársaság elnökségébe, igazgatóságába beválasztani. Az ilyen személyek tekintélyükkel támogatták a társaságot, s ezért jelentős tiszteletdíjban részesültek. A bank tulajdonképpeni fő részvényesei, alapítói pedig az igazgatóság tagjai lettek. Auszterlitz Ármin földbirtokos, Dávid Zoltán kereskedő, Harstein Nándor nagybirtokos, Kertész Imre földbirtokos, Kertész Miklós szövetkezeti igazgató, Nagy Sándor földbirtokos, ifj. Balogh István földbirtokos, Groszmann Jenő bankigazgató (Tiszapolgár), 2 Debreczen, 1907. ápr. 25. 3 Debreczen, 1910. dec. 30. 4 Cégbíróság (Megyei Bíróság) Társascégek III. 385. (Továbbiakban: MBiT) 1911. dec. 21-i adat. 260