A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Surányi Béla: Az Alföld mint kultúrtáj, különös tekintettel a XIX–XX. századra

Nem kétséges, hogy az Alföld a jövőben is az ország legfontosabb mezőgazdasági területe marad. Az itt élő ember a honfoglalástól napjainkig folyamatosan alakít(otta)ja a táj arculatát, humanizálja környezetét. A gazdálkodás hagyománya az ember megélhetésének kényszeréből adódó megoldások láncolatából formálódott ki a századok során. Ennek megvoltak a sajátos vonásai úgy a középkorban mint napjainkban. Hiszen ettől függött a táj megtartó képessége. De hogy ez a jövőre nézve is megmaradjon „...az Alföld gazdasági bázisa olyan helyzetbe jutott, hogy mai kapacitásával nem képes mai népességét eltartani. Mind az ipar fejlesztése, mind a mezőgazdaság ... átalakulása szükséges ahhoz, hogy a régió gazdasági eltartóképessége hosszabb távon javulhasson."

153 Ezen túlmenően azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy az is érték a természet világában, aminek látszólag - legalábbis úgy tűnik - emberi léptékkel mérve, nincs gazdasági haszna. Rövidítés: AgTSz = Agrártörténeti Szemle 153 Az Alföld helyzete és perspektívái. Alföld Kutatási Program 1991-1994. Békéscsaba, 1995. 28. Lásd még: Agrárvilág az Alföldön (1994). Szerk.: Markó István-Baukó Tamás. Békéscsaba-Gyula. 257