A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Surányi Béla: Az Alföld mint kultúrtáj, különös tekintettel a XIX–XX. századra

Egy évszázad alatt (1895-1990) a szántóterület™

1 az Alföldön 65,3%-ról 58,1%-ra esett viszsza, de mérséklődése a legkisebb arányú a Dunántúlhoz és az Északi-hegyvidékhez viszonyítva. A kert, gyümölcsös és szőlő

m aránya Szabolcs-Szatmár és Bács-Kiskun megyében 5-26% közti szóródást mutat. Alacsony a művelési ág részesedése Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és HajdúBihar megyében. A gyepterület e tájegységben 40%-kal kisebb területet foglal el mint száz évvel ezelőtt. A Tiszántúl szikes legelőinek köszönhető, hogy az alföldi tájon viszonylag jelentős a füves terület nagysága. A rét jelentéktelenné vált, a folyóvölgyekre, a Szatmár-Bereg-i síkságra korlátozódik, s messze elmarad az ország más tájegységeitől. Aránytalanság jellemzi az erdős vidék

U9 földrajzi megoszlását is, hiszen a „fátlan síkság" Hajdú-Bihar - az ÉK-i rész kivételével - Békés, s Jász-Nagykun-Szolnok megye területe. Kedvezőbb a helyzet a Duna-Tisza közén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye DK-i részén. A kultúrtájban mint az agroökoszisztémák láncolatában az ősi növény- és állatvilág napjainkban már csak foltokban fordul elő, tehát a természeti táj végzetesen és végérvényesen kisebbségbe szorult. „Az Alföldön napjainkban az agroökoszisztémában művelt szántók dominálnak, amelyek mellett a gyümölcsösök és zöldségtermelő területek jelentősek. (2. ábra) Az eredeti mocsarakkal, lápokkal tarkított erdős-sztyepp vegetáció területeinek lecsökkenése során megszűntek az erdei állatfajok létfeltételei, jelentősen megcsappant a mocsári-lápi állatfajok száma, s egyes csoportok, főként a pusztai elemek adaptálódtak az új kultúrterületi létfeltételekhez, s megváltoztak, ma már nem sorolhatók a természetes élővilághoz."

150 Az eredeti vegetáció nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre szorult vissza. A művelésre igénybe vett táj bővítésén kívül az ember átformálta az eredeti növénytársulásokat is. ízelítőként: folyóvölgyi galéria-erdők stb. De beszűkült a jellegzetes pusztai, szikes vegetáció is. Az 1980/90-es évek fordulójától markánsan megjelenő politikai változások „új" irányt szabtak a magyar mezőgazdaság jövőbeni fejlődésének. Az egykor sikeresnek tekinthető ágazat látványosan összeomlott az újbóli tulajdonváltás

15

* terhe alatt. Egyelőre még nem látszik, hogy ez milyen nyomot hagy majd az Alföld mezőgazdasági arculatán, a kultúrtájon. Annyi bizonyos, hogy az Alföld ökológiai szempontból mindig is sebezhető és érzékeny területnek számított. „Paradox módon ökológiailag pozitív hatású az agrárválság néhány következménye, a vegyszer és műtrágya felhasználás közel egytizedére való csökkenése, a mezőgazdasági termelés intenzitásának mérséklődése, az ipari eredetű szennyeződések csökkenése. Valós pozitív hatás a védett területek kiterjedése és a hatékonyabb jogi védelem állapotuk megőrzésére" - írja Illés I.

152 - majd hozzáteszi: „A nagytáblásítás, a tanyák, fasorok eltűnése korlátlanabb teret nyújtott a defláció hatásának ... Az intenzívebb vízhasználat, de talán az erdősítés is... az aszály... a rendszerváltással és az átmeneti állapotokkal járóyog- és szabályozási hézagok..." mind megválaszolásra váró kérdések. Ha még a fejlődés ökológiai előnnyel is kecsegtet, félő, hogy a tisztázatlan és állandóan változó közgazdasági feltételek csak egy rövid távú haszonelvet követő földhasználat irányába terelik a gazdálkodást. Egyelőre nincs jobb helyzetben a magánkézbe került erdő sem. 147 135. jegyzet. 148 Vuics, 1995. 87. 149 Ua. 88., Magyarország Nemzeti Atlasza. Szerk. Pécsi Márton. Bp., 1989. 199. 150 Keveiné Bárány Ilona: Az Alföld agroökoszisztémán kívüli területeinek flórája és faunája. In: Alföldi tanulmányok, Békéscsaba. 1993. 32. Később: Keveiné, 1993. Részletes ismertető: Garami László: Képes útikalauz. Védett természeti értékeink. Bp., 1993. 213-248.; Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei. Bp., 1992. 141. 151 Andrássy Adél: A föld tulajdoni és használati viszonyai Magyarországon. Szeged, 1994. Acta Univ. Szeged, Klny. 152 Illés Iván: Az Alföld-kutatások eredményei: Esélyek és kilátások az Alföld gazdaságában. In: Az alföldi út kérdőjelei. Szerk.: Tímár Judit. Békéscsaba, 1994. 46. 255