A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: Műkedvelő előadások és hangversenyek egy debreceni polgárcsalád levelesládájának dokumentumai alapján (1874–1911)

a székesfehérvári Zenede igazgatója adott elő. A Tannhäuser és a Parasztbecsület egy-egy áriáját, valamint a Cigánybáró operettből a Safe dalát Adamek Irma operai növendék énekelte. Ezenkívül Kisfaludy Károly „A vígjáték" c. vígjátékát mutatták be Komjáthy János

20 színigazgató rendezésében nyolc szereplővel, akik közül Teleki Janka kisasszony és Harsányi Pál úr rövidesen egybekelt. Egyébként a Palotás táncban is egy párként szerepeltek, amit a színház zenekara kísért. Végül még egy szavalat: a Prológ volt műsoron, amit Kun Béla jogászelnök írt. Ahol zongorakíséret volt szükséges, ott a Zenede egyik tanárnője működött közre. A Bösendorfer gyártmányú hangversenyzongorát Schmidt Sámuel hangszerkészítő a cél iránti tekintetből szívességből engedte át. A színlap alján a színház következő négy napi programja is szerepel a színigazgató aláírásával. A Debreczeni Jótékony Nőegylet és a debreceni joghallgatók segítőegyesülete által a városi színházban a Nőegylet és a felállítandó joghallgatók köre javára rendezett műkedvelő előadások 1903. március 12-én és 13-án kedden és szerdán zajlottak le. Kun Béla prológjának elszavalása után Herczeg Ferenc: A Gyurkovics lányok c. életképét adták elő négy szakaszban. Többek között Jablonczay Lenke úrhölgy, a Szabó Magda írónő édesanyja, Rickl Margit nagynéném, Kölcsey Sándor joghallgató a későbbi polgármester, Sámy László joghallgató később ügyész és sokan mások. A cigányprímás természetesen Magyari Imre, Debrecen egyik leghíresebb prímása volt. Mint ahogyan a bevezetőben említettem, egy műkedvelő előadásról csak unokanagybátyám, dr. Tóth Emil visszaemlékezéseiben van szó. A Jótékony Nőegylet által 1906. március 28-án és 29-én, majd április 11-én a városi színházban rendezett „Négy évszak" c. látványos és néma képekből, valamint felvonulásokból álló előadás ez, amiről ez áll a visszaemlékezésekben: „A Négy évszak c. előadás nagyon sok szereplőt kívánt s Fráter Erzsébet a Jótékony Nőegylet fáradságot nem ismerő elnöknője, akinek nevéhez oly sok szépen rendezett s forró sikert ért bál, estély és ünnepély fűződik, megmozgatta a város egész társadalmát s míg egyfelől sikerült a szereplőket megnyerni, másfelől a sikert is annyira biztosítani, hogy nemcsak az eredetileg tervbevett két előadásnak, hanem a közkívánatra megrendelt harmadiknak is zsúfolt nézőtér tapsolt. Annuska húgom a Tavasz részben szerepelt mint ibolya, én pedig a Tél részben szerepeltem mint bálozó frakkos úr."

21 A Perczel Carola

22 tánciskolájának próbabáljára szól az 1907. március 23-ra invitáló meghívó. A műsorban 18 szám szerepel. Természetesen a tánciskola növendékei a szereplők. Köztük édesanyám V. Szabó Anikó, nagynéném Rickl Julianna, nagybátyám V. Szabó Miklós (a későbbi kiváló fül-orr-gége szakorvos) a Fráter, Kaszanyitzky, Vecsey, Megyery stb. családok tagjai. 1908-ból rendelkezésemre áll egy műsorlap, aminek sem a dátuma, sem a rendezője, sem a helye nem található a lapon. Abból, hogy a szünet utáni első számban, Kiss József: Gedővár aszszonya c. melodrámáját Fráter Erzsébet úrnő adja elő zongorakísérettel, arra következtetek, hogy ismét a Jótékony Nőegylet egy rendezvényével van dolgunk. A nyitányt a Magyari testvérek zenekara játszotta. Az utolsó nyolcadik számban, melynek címe: „Megyünk a színházba" (komikus jelenet) édesapám is közreműködik édesanyám négy unokatestvérével: Szabó Kata, Keresztfalvy Berta, Keresztfalvy Ilona és Zádor IIa úrhölgyekkel együtt. A két utolsó műkedvelő előadás, amelyről adatim vannak 1911-ben volt. Az egyikről csak fénykép van egy jelenetéről. A „Szikra" c. darab került színre. A képen három szereplő látható: Ollinger Béla főhadnagy, aki később az első világháború során 1915-ben az olasz fronton hősi halált halt, Magoss Margit (később Kardos Gyuláné) és Kirchmayerné Kaszanyitzky Vilma. A fényképet Letzter József debreceni fényképész készítette. 20 Komjáthy János (1865-?) színigazgató 1896-1902 között a városi színházban. Fényképe a Déri Múzeum fényképtárában Knebel Jenő műterméből. Élete: Katona F., i. m. 21 Dr. Tóth Emil: Emlékezéseim, 81-82. (3. jegyzet). 22 Perczel Carola lovag Chilinszkyné 1906-1923 között néhány év megszakítással a színház művész tagja, 1922-23-ban tánctanára. Később önálló tánciskolát nyitott, ahol e cikk szerzője is több éven át tanítványa volt a harmincas években. Katona F., i. m. 220