A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: Műkedvelő előadások és hangversenyek egy debreceni polgárcsalád levelesládájának dokumentumai alapján (1874–1911)

mintegy negyven éven át Debrecenben. Nagyapám az élőképben és az első vígjátékban is szerepelt. Az élőképben viszont együtt lépnek fel Sámi Béla úr és Moll Bella kisasszony, akik később egybekeltek. A felvonások közötti szünetek - valamint a „képlet" tartama alatt Oláh Józsi és kedvelt népzenekara játszott, aki ezt a jótékony cél iránti tekintetből díj nélkül vállalta el. 1882. augusztus hó 23-án szombaton újabb műkedvelő előadás volt Debrecenben, a színház épületében, mégpedig a „debreczeni Frőbel gyermekkert egylet"

14 saját pénztára javára. Egy élőképpel kezdődött Zrínyi esküje címen, melyet ismét Gondy Károly rendezett. Nagyapám az élőképben szerepelt, de mivel nagyanyám már ekkor várandós volt, helyette húga Sesztina Ilona működött közre. Az ezután következő három egyfelvonásos vígjátékot Foltényi Vilmos kiváló színész

15 rendezte. A felvonások közötti szünetek alatt a Magyari testvérek kedvelt népzenekara játszott (ugyancsak díj nélkül). A „Személyek" közt most az eddig felsoroltakon kívül feltűnnek a Balogh, Hegedűs, Muraközy, Beké családok tagjai is. 1884-ben két műkedvelő előadás is volt Debrecenben, mindkettő a Debreczeni Zenede javára. Az első május 25-én vasárnap, a második pedig május 28-án szerdán. Mindkettő a színház épületében az Alexis orosz nagyherceg nevét viselő cs. kir. 39-ik gyalogezred zenekarának közreműködésével. Az első előadást az említett katonazenekar nyitotta meg Hunyadi László dalmű nyitányával, Czapek Péter karnagy vezényletével. Ezt követte egy egyfelvonásos vígjáték, majd egy Suppé operett két felvonással. Ez utóbbiban Hitessy Lajos

16 zenedei tanár volt a karnagy. Mindkettőt Foltényi Vilmos a színház kitűnő művésze rendezte. Az első darabban nagyapám inast játszott, sógornője Sesztina Ilona pedig gazdag leányt. A második darabban viszont anyai nagyanyám Göltl Anna francia leányt, jövendőbeli sógornője Szabó Emma pedig. Édesanyám keresztanyja angol leányt. A többi szereplő is mind debreceni polgárcsaládok tagjai. A jegyek előre Göltl Nándor

17 anyai dédapám patikájában voltak megválthatók. A második előadást ugyancsak katonazenekar nyitotta meg: „Szemelvények Wagner Lohengrin dalművéből" címmel. Utána egy egyfelvonásos bohózat következett, végül az első előadás operettje került még egyszer a színre. Mindkét darabot továbbra is Foltényi Vilmos rendezte. A szereplök kettő kivételével az első darabban újak voltak, de a második darab gárdája teljesen azonos volt a három nappal előbbi előadáséval. A jegyeket ekkor is a Göltl Nándor patikájában lehetett megvenni. Ezzel kimerült az első korszak műkedvelő előadásainak az a sorozata, mely a levelesládában található volt. A legközelebbi színlap már édesapám gyermekkorából való, 1897. augusztus 19-én csütörtökön, Iglón a Lenke-lakban tartott „Gyermekszínház" egy-egy kétfelvonásos vígjáték ill. „tündéri bohózat" alakjában. A szereplők zömét az odavalósi rokon Münnich család gyermekei adták, de az ott nyaraló Rickl-Sesztina pár két gyermeke: édesapám és húga, Ilonka is kivették részüket a szereplésből. A következő év: 1898. június 1-én, szerdán tartotta a debreceni Zenede saját helyiségében bemutató hangversenyét. Itt az utolsó számban a zenekarban hegedült édesapám, mint ottani diák. A többi szereplő közül ki kell emelnem még Weszprémy Andort, aki később művészi szintre vitte ebbeli tudását. Édesanyámnak unokatestvére volt. 14 Frőbel Vilmos német pedagógus alapította az első róla elnevezett „gyermekkertet" 1840-ben a thüringiai Blankenburgban. Tulajdonképpen az óvodások játékos oktatását vezette be, amit később az óvodák is átvettek. Pallas Nagy Lexikona VII. k. 669. és VIII. k. 401-402. 15 Foltényi Vilmos (1822-1905) színész. 1866-1885 között a debreceni városi színháznál. Fényképe a Déri Múzeum fényképtárában van Gondy és Egey műterméből. Életére: Katona F., i. m. 16 L. a 10. jegyzetet. 17 Göltl Nándor (1829-1888) a debreceni Megváltó gyógyszertár tulajdonosa 1857-1888 között a Piac u. 18. sz. alatt. Alaptítótagja és éveken át könyvtárosa a Debrecen-Biharmegyei Gyógyszerész Testületnek. Varga Pál: Debrecenben a XIX. században létesített gyógyszertárak története. Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1986. Debrecen, 1977. 218