A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: Műkedvelő előadások és hangversenyek egy debreceni polgárcsalád levelesládájának dokumentumai alapján (1874–1911)

előadások legtöbbször jótékonysági célokat szolgáltak, de van köztük zeneiskolai és tánciskolái vizsgaműsor is. Az első időszak előadásai zömmel az 1865-ben felavatott városi állandó színházban (Csokonai nevét csak 1915-ben vette fel),

4 egy esetben a péterfiai színházteremben (az állandó színház elődje), egy esetben pedig a Korona vendéglő nagytermében zajlottak le. A második időszakban az előadások részben a színház épületében, másrészt a zenede

5 termeiben, a Margitfürdő nagytermében és másutt folytak le. Iglón a Bányász szálló dísztermében és a „Lenke-lakban" volt az előadás. Iglóra úgy kerültek a debreceniek, hogy Sesztina Lajos vaskereskedő

6 kisebbik leányát Ilonát, dr. Münnich Aurél iglói ügyvéd

7 vette el. A Lenke-lak az ő családi villájuk volt. Az iglói előadások gyermekelőadások voltak. A többieken inkább a felnőtt ifjúság szerepelt. Ezek az előadások, különösen azok próbái, kiváló alkalmat szolgáltattak az ifjúságnak egymás megismerésére. Minden bizonnyal nem egy házasság kiindulópontja volt egy-egy műkedvelő előadáson való szereplés. A fényképekből és színlapokból a későbbi házasságkötések általam ismert négy esetben is kiolvashatók. így az 1879-ben színrekerült „Szörnyeteg" c. darabban Rickl Antal nagyapám és Sesztina Piroska nagyanyám játszottak együtt. 1881-ben megtörtént az esküvő. Sámi Béla és Moll Bella 1881-ben szerepeltek együtt, rövidesen egy pár lettek. 1901-ben ugyanígy egy darabban játszott Nedeczky Ferenc és Zádor Vilma, akik később egybekeltek. Végül az 1902-es előadásom Harsányi Pál és Teleki Janka együtt táncolták a palotást, később szintén összeházasodtak. A rendezőgárda, különösen az első időszakban kiváló színészekből és színigazgatókból tevődött össze. A második időszakban azonban már mások is voltak, mint pl. jogászelnök. Jótékony Nőegylet

8 vezetője stb. A színlapokat az első időszakban kivétel nélkül a Városi Nyomdában állították elő. A második időszakban azonban a Városi Nyomdán kívül a Csokonai Nyomda, a Debreczeni Újság nyomdája működött közre. Az iglói gyermekelőadások plakátjait pedig a Schmitt nyomda és a Tátra nyomda készítette Iglón. Ezek után vegyük sorra az egyes előadásokat. A legrégebbi színlap 1874-ből való. Az év május 24-én vasárnap három egyfelvonásos darabot adtak elő a színház épületében. A tiszta jövedelem fele részben a pesti népszínház, fele részben pedig a „debreczeni színházi nyugdíjintézet alaptőkéjének gyarapítására fog fordíttatni". A 4 HBM Levéltár Évkönyve XIX. 1992. (Gazdag István: Debrecen város történeti kronológiája. VIII. 19121920) 5 A Zenede Farkas Ferenc vaskereskedő javaslatára közadakozásból alakult 1861. év folyamán és 1862. november 3-án kezdte meg munkáját a Piac u. 18. sz. ház emeletén hat helyiségben. A végleges székház a Csapó és Vár utca sarkán 1895. március 17-én nyílt meg. Breuer János szerk.: Debrecen zenei élete a századfordulótól napjainkig. Debrecen, 1975. 6 Sesztina Lajos (1823-1905) vaskereskedő, az István gőzmalom Rt. elnöke. Életrajza: Nagybákay AntalTímár Lajos: Egy debreceni kereskedő életpályája az inasévektől a nemesség megszerzéséig. Debrecen, 1986. M. Tört. Tanulmányok XIX. (Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth nominatae. Series Historica XLI.) 7 Münnich Aurél dr. (1856-1906) ügyvéd, és politikus. Életrajza: Pallas Nagy Lexikona XII. k. 885. 8 A Debreceni Jótékony Nőegylet 1869-ben jött létre, önként magára vállalt feladata volt, hogy a szegények nyomorát tekintet nélkül azok nemére, vallására, nemzetiségére, enyhítse, betegeket ápoljon, gyógyíttasson. Árvaházat tartott fenn, melyet 1870-ben állítottak fel, melyben 14 árvaleányt élelemmel, ruházattal láttak el és taníttatták 16 éves korukig. A negyvenéves jubileumkor az árvaházat Veress Lászlóné Szathmáry Teréz elnöknőről nevezték el, aki az alapításban is résztvett. Zelizy Dániel: Debreczen sz. kir. város egyetemes leírása. Debreczen 1882. 799., 918., 919. és Koncz Ákos: Veressné Szathmáry Teréz. Debreczeni Képes Kalendárium 1910. 214