A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Módy György: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIII. század végéig

A XIII. század második felében nyertek említést először olyan települések is, melyek nagy többségét jóval korábbi megülésűnek tartjuk, de sem írott forrás, sem régészeti kutatás eddig nem erősítette meg. A falvakat nem előfordulási évük sorrendjében, hanem a vizsgált területünkön megjelent birtokos nemzetségek szerint tárgyaljuk. Annak ellenére, hogy 1261-ben István ifjabb király a Marót nembeli Álmos fia Cyrill ispánt erősítette meg Álmosd föld birtokában és 1292 körül Monoszló nembeli birtokosáról szól adatunk, bizonyosra vesszük, hogy a falu a bihari tájakon elsők között megjelent Ákos nemzetség birtoka volt. Később is a tőlük származott Álmosdi Csire család a földesura. Az Ákos nembeli Ómarjai család faluja volt az 1277-ben említett Marja, mely csak 1322 után szerepel Ómarja néven, a mai Kismarja. A falu megkettőződése korábbi, ugyanis a XIII. század végéről ismerjük Ujmarját (ma puszta Kismarjától délre) a Hontpázmány nemből származott Czibak család birtokát. Bár 1277-ben Vasad egy részen (helynév Kismarja északi határán), Gutkeled nembeliek osztoztak, úgy gondoljuk, hogy eredetileg az Ákos nem faluja volt, később ugyanis a Bebek-Csetneki ág, majd a Kismarjai család birtoka.

33 A Hontpázmány nemzetség birtoka volt az 1274-ben említett Bolcshida föld. Az Ér folyó mellett feküdt, neve alapján hídvámos hely. A század végén már két önálló falura szakadt, a Hontpázmány nemből eredt család Bölcs birtoka az 1217-ben említett Szentmárton egyházáról nevezett falu. A másik Bölcs házasság révén Barsa nembeli családé volt. Másik templomát Mindenszentek tiszteletére emelték.

34 A szabolcsi részen több falut birtokló Ohat nemzetség bihari faluja volt Peres (Mike-). 1270ben az örökös nélkül elhalt Pércsi Ohat fia János birtokát a Peresen szomszédos birtokos kapta meg a királytól. Az új birtokos leszármazottai a későbbi Pércsi, illetve a kései Ohati családok. 1323-ban egyik tagjuk, Pércsi Miklós szerezte meg apósától az elnéptelenedett kora Árpád-kori Soma birtokot.

35 A Gutkeled nemzetség Majádi főágából származó Bátor-i Bereck és testvérei valamint ugyanabból a nemből eredt Szakoly-i Hódos ispán 1279-ben kapta meg a királytól Bereck utód nélkül elhalt sógorának Abrány (Nyír-) és azzal szomszédos Kisbáíord birtokait. 1281-ben tűnik elénk az akkor föld-nek nevezett, tehát néptelen vagy jelentéktelen népességű Bagamér. Gutkeled nembeli birtokosai nyilván korábban is a falujukról nevezett Bagaméri család. 1292 körül az álmosdiak lerombolták, felgyújtották.

36 Jeleztük korábban, hogy az 1222-ben említett pályi monostor apátjáról szóló adatot elfogadhatatlan Pályi-Nyírpályi későbbi premontrei monostorához kapcsolni. A pályi - később a falu neve Erpályi-Herpály - monostort alapító nemzetsége ismeretlen. A falu az 1273-ban elénk tűnő Újfaluval együtt a század végén Gutkeled nembeli Miklós bán birtoka. A kis herpályi uradalomhoz tartozott nyilván már a tatárjárás előtt Szentdemeter, feltehetően Újfalu, ha 1220-1230 körül keletkezett. Ennek neve nem mond ellen, hiszen ismerünk XIII. század elejéről is Újfalu elnevezésű településeket. Későbbi birtoklástörténeti adatok alapján a korai templomot építő Andaháza is a herpályi uradalomhoz került az 1290-es évek előtt.

37 IV. László 1272-1290 közöttinek keltezett egy oklevelének kiadási helye Báránd. Korábbi adatát nem ismerjük, későbbi birtoklástörténete alapján már ekkor a váradi püspökség faluja lehetett. 1292-ben szerepel adataink között György földje birtok (ma dűlőnév Bagamér határában). 33 Álmosd: lásd György, 1963. 593-94., H. III. 42., H. VIII. 353-54. - Marja, Vasad: lásd Györffy, 1963. 641., 690. 34 Bölcs, Bolcshida, Szentmárton: lásd Módy, 1981/a. 87., 90-91. 35 Peres (Mike-), Soma: W. III. 274. Módy, 1975. 87-88. - Módy György: A debreceni erdőspuszták története 1945-ig. (Debrecen, 1981)9-12. 36 Abrány (Nyír-), Kisbáíord, Bagamér: W. IV. 177-80., Györffy, 1963. 596. H. III. 41-42. H. VIII. 353. 37 Erpályi-Herpály, Újfalu, Szentdemeíer, Andaháza: lásd Módy, 1981a. 90., 95. 180