A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)
Történelem - Módy György: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIII. század végéig
monostoraik. 24 A tatárjárás korában a Katáké volt Csecs. A Balogsemjén nemzetség falujának tarthatjuk már a XIII. század első felében Szentléleket. Lehet, hogy Köpcs már 1213-ban későbbi birtokosa, az Örsur nemzetség egyik tagjának faluja, Demeter 1292-ig szintén ezé a nemzetségé volt. Az idegen eredetű nemzetségek közül a Hontpázmányok kezén találjuk Szentmárton, Újlak, Váncsod, Guszár és Esztár falvakat. A Gutkeled nemzetség itteni központjára Adony-ra nincs korai írott adatunk, de itt állt a nemzetség monostora. 1936-ban a XII. századi kicsiny parochiális egyháztól délkeletre Kiss Lajos feltárta a premontrei prépostság egyenes szentély záródású egyhajós, nyugati toronypáros templomának alapjait is. A tornyok előtt nagyméretű előcsarnok volt. Az ásató a korát a XIII. század elejére tette. Bizonyosan birtokássuk alatt volt a XIII. század első éveiben Józsa, későbbi nevén Kismacs majd Szentgyörgy, Monostor, a szabolcsi Újlak, Tursámson, Vid és Csőszi, a korábbi királyi birtok. A Smaragd nemzetség falvai Csökmő, Iráz, feltehetően Zomlin valamint Bökény prédium. A Váradi Regestrumból megismert többi falu birtokosaira nincs bizonyító erejű értékelésünk, még közvetlenül a tatárjárás utáni időből sem. A XIII. század végi és XIV. század eleji adatokból következtethetjük, hogy egy részük várbirtokhoz tartozott, más részük szabadbirtokosok faluja volt. Az bizonyos, hogy legtöbbjük majd helyi birtokoscsaládok kezén tűnik fel, mint Homorog, Inke, Csiff, Haláp, Kére ki, Kókad, Lomb, Bozsód, Septely, Földes, Bojt, Szepes és Debrecen. Utóbbinak birtokosa a Szepesi család rokona volt. A birtokadományozások gyorsította átalakulás az Aranybulla kiadását megelőző évtized társadalmi mozgalmaiban is mutatkozik. G. Bolla Ilona ezeknek a mozgalmaknak az eredőit éppen a Váradi Regestrum adatai alapján vizsgálta. 25 A várszervezet vezetőrétegének, a várjobbágyoknak saját vagyoni és társadalmi helyzetük megőrzése miatt érdeke volt a várföldek további eladományozásának megakadályozása. De érdeke volt ez a szolgáltatások terhét viselő várnépeknek is. A várföld eladományozása után ugyanis magánföldesúri szolgáltatókká süllyedhettek. így a várjobbágyok és a várnépek törekvései találkoztak abban is, hogy a vár kötelékéből magukat kivonni szándékozókat újból várnépekké tegyék. Rendszerint közösen léptek fel még valóban szabad birtokosok földjének és személyének a vár kötelékébe történő bevonásáért. Körmösdi várnépek is azzal vádolták a sasiakat, hogy ugyanúgy várnépek mint ők. A sasiak viszont várjobbágyoknak, „szentkirály szabadjainak" mondták magukat. A Szoboszlón élő kolozsi várjobbágyok tisztjei szabad birtokosok földjéről állították, hogy az korábban is várföld volt. Ugyanők nádudvari szabad birtokosokat vádoltak azzal, hogy előzőleg várnépek voltak. Ezeket a pereket a szabad birtokosok nyerték meg. Az ilyen törekvések tehát sikertelenek maradtak, hasonlóan ahhoz, amikor nagybirtokosoknak adományozott várföldeket kívántak visszaszerezni. 26 24 Zoltai, 1925. 46-47., 56-57.; Módy, 1996b. 32-33.; Németh Péter: Szabolcs és Szatmár megyék Árpád-kori földvárai és monostorai. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1966-67/2. (Szerk.: Bálint Alajos, Szeged, 1968) 127-134. és Uő: Szabolcs és Szatmár megyék Árpád-kori földvárai és monostorai XI-XIII. század. In: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve X. 1967. (Szerk.: Csallány Dezső, Bp., 1968( 96-101. - Fügedi Erik: Sepelierunt corpus eius in proprio monasterio - A nemzetségi monostor című tanulmányában (Századok 125. évf. 1991. 1-2. sz. 35-66) cáfolja a Karácsonyi János által bevezetett és Györffy György által is használt „nemzetségi monostor" fogalmat. Mint írja: „...a középkori egyházi szervezet nem ismer ilyen intézményt..." Nem nemzetségek, hanem nemzetséghez tartozó személyek alapították ezeket, lásd 58. oldal. - Vidékünkről sem a pályi-herpályi monostorral, sem Ohat monostorával, sem a Gutkeledek Monostoron emelt monostorával nem foglalkozik. Nyírpályit (Monostorpályi) a világi prépostságok között sorolja. 25 G. Bolla Ilona: Az Aranybulla-kori társadalmi mozgalmak a Váradi Regestrum megvilágításában. In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Historica. Tom. I. (Red. Zoltanusl. Tóth, Bp., 1957) 84-105. passim. 26 VR Nr. 51.(14) 172-173. VR Nr. 103.(329)190-191. 176
